Hírek : Véget ér a Kasza-korszak |
Véget ér a Kasza-korszak
2007.03.30. 08:20
2007. március 29. Vajdaság Ma-
Tizenkét éves pártelnöki pályafutás végére kerülhet pont, ha Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójából, írja a Kitekintő.
Kasza már a párt két évvel ezelőtti közgyűlésén bejelentette, hogy utolsó mandátumára készül, a közelmúltban pedig a rivális Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tízéves fennállása alkalmából összehívott jubileumi közgyűlésen jelentette be, hogy vezetőváltás várható az általa irányított alakulat élén, azaz nem viszi végig négyéves mandátumát.
Hogy ez valóban így lesz, arra a VMSZ tanácsának hét eleji közleményéből is következtetni lehet, a testület ugyanis bejelentette, hogy 2007. május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Erre egyes értesülések szerint azért van szükség, mert a januári parlamenti választásokra való felkészülés, a vajdasági magyarokkal folytatott párbeszéd és a vártnál rosszabb választási eredmények értékelése során egyértelműen megfogalmazódott a párton belüli személyi, szervezeti és tartalmi megújulásra vonatkozó igény.
Magyar–magyar ellentétek
Az egyébként, hogy az eredetileg közgazdász-végzettségű, évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Kasza a VMDP közgyűlésén jelentette be távozási szándékát, igencsak meglepő, tekintve a két párt közötti, tizenhárom éve tartó, kibékíthetetlennek tűnő ellentétet. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből nőtt ki. A VMDP honlapján található írás szerint az alakulat nem ideológiai alapon szerveződő párt, hanem a magyarok különböző rétegeit tömörítő érdekszervezet volt, amelynek alapvető célja, hogy a Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség kollektív érdekeit képviselje. Programja az európai demokratikus államokban elfogadott kisebbségvédelmi elveken alapult, s ezek megvalósításának legmegfelelőbb kereteként a területi és a személyi autonómia elemeit kombináló modellt javasolta. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választásokon 32 jelöltet állított, és jelöltje valamennyi olyan választókörzetben győzött, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Részben a két párt közötti párbeszéd-képtelenség következménye, hogy a magyaroknak nem sikerült képviselőt juttatniuk a belgrádi parlamentbe a 2003-as választásokon.
Szükséges a párbeszéd
A legutóbbi találkozás alkalmával Kasza nem is hagyta szó nélkül az őt ért támadásokat. Ugyanakkor kijelentette: átadja helyét a fiataloknak, és ezt javasolta Ágoston Andrásnak és csapatának is, mondván: a vajdasági magyarság érdeke, hogy végre tényleges kommunikáció induljon el a két szervezet között. Egyes értesülések szerint Kasza utódját már sikerült is megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. Pásztor az újvidéki jogtudományi karon szerzett jogászi oklevelet, majd dolgozott a szabadkai Sigma gyárban, a szabadkai közgazdasági kar informatikai intézetének igazgatója is volt, 2000 óta pedig ő a tartomány privatizációs titkára. Ha valóban őt választják az MVSZ élére, rá hárul a feladat, hogy talpra állítsa a pártot, amely a négy évvel ezelőtti választási kudarc után – amikor kiesett a szövetségi parlamentből – az idei voksoláson is csak úgy tudott az eredetileg vártnál egyébként jóval kevesebb képviselőt juttatni a törvényhozásba, hogy előzőleg a kisebbségi szervezetek számára kedvezően módosították a választási törvényt. A feladat nem könnyű, főképp azért nem, mert a többi exjugoszláv tagállamból, illetve Koszovóból százezres nagyságrendben bevándoroló szerb népesség miatt a mintegy 300 ezer főt számláló vajdasági magyarság számaránya jelentősen csökkent a tartományban. (kitekinto.hu)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1216
|