| Hírek : Elérkezett az idő – Fórum-interjú Patrubány Miklóssal |
Elérkezett az idő – Fórum-interjú Patrubány Miklóssal
2007.03.24. 21:02
 Erdély Ma, 2007.03.24. „Úgy döntöttünk, hogy elérkezett az idő, hiszen Magyarországon a közállapotok olyan elképesztően mélyre süllyedtek, hogy úgy ítéljük meg, nincs tovább, Magyarország életébe haladéktalanul be kell kapcsolni a magyar nemzet egészét, annak minden tagját, hiszen csakis a magyarság minden tagjának jóakarata, alkotó energiája és politikai ereje együttesen mentheti meg Magyarországot. Ennek a bekapcsolásnak az eszköze a magyar állampolgárság, tehát haladéktalanul vissza kell adni azoknak a millióknak a magyar állampolgárságát, akiket ettől a XX. század során olyan igazságtalanul és kegyetlenül megfosztottak."
(Részlet a lapunkban március 24-én megjelent, Bagoly Zsolt által készített interjúból.)
Patrubány Miklós elfogadta a fórum-interjúra való fel kérésünket. Most ön is kérdezhet tőle, gyakorlatilag bármiről. A kérdésfeltevésre április 8-án estig van lehetőség, ITT. |
Újabb népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáról
Edély Ma 2007.03.24
A Magyarok Világszövetsége ismét népszavazást kezdeményez az elcsatolt területeken élő nemzetrészek magyar állampolgárságának az visszaadása ügyében. Az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak szilárd meggyőződése, hogy a népszavazás ezúttal nemcsak sikeres, hanem ügydöntő is lesz.
A magyarság tekintélyes része hatalmas traumaként élte meg december 5-ét. Mi késztette a Magyarok Világszövetségét arra, hogy ismét belevágjon egy népszavazási kísérletbe a magyar állampolgárság visszaadásáról?
A magyarsággal együtt mi is megszenvedtük a gyurcsányi hazugsággépezet eme korai megnyilvánulását, hiszen 2004. december 5-én nem a magyar nemzet tévedett, hanem súlyos hazugságaival (valamint alkotmánysértő módon tiltott közpénzfelhasználással és félretájékoztatással) megtévesztette Gyurcsány Ferenc és kormánya. Akkor is és azután is azt vallottuk, hogy a Magyarok Világszövetsége nem tekinti lezártnak ezt a kérdést, 2005. februárjában egyéves haladékot adtunk a magyarországi pártoknak, hogy a népszavazási győztes igenek jegyében és birtokában a politikai osztály, az Országgyűlés hozza meg azt a törvényt, amelyet a többség a népszavazás során igényelt.
Mi 2005. december 31-ig adtunk erre haladékot, és bíztunk benne, hogy megszületik az a bizonyos törvény, amelyet már 1989-ben a Rendszerváltó Kerekasztal valamennyi szereplője, köztük a Fidesz, az MDF és a többi rendszerváltó párt már akkor határozatba foglalt és amiről aztán sürgősen megfeledkeztek. Nos, miután az év letelt, 2005. december 5-én, mikor a Szent Korona színe előtt első ízben tettünk testületileg esküt, bejelentettük, hogy újból kezdeményezünk egy népszavazást ebben a kérdésben, hogy Magyarország népének megadhassuk a lehetőséget a korrekcióra, és jeleztük, hogy csak a kínálkozó alkalmat várjuk arra, hogy e lépést meglépjük.
Ezt a gondolatot az MVSZ-nek elnöksége 2006. decemberében újból megerősítette, a testület egyhangú szavazattal februárban döntött arról, hogy kezdeményezzük a népszavazást. Az Országos Választási Bizottsághoz március 6-án nyújtottuk be a kéréseket, nem csak ezt, hanem további lényeges kérdéseket: a művi meddővé tétel törvényi tiltását, a gyermekpornográfia mindennemű vállfajának a tiltását és az idegenek Magyarországra történő tömeges betelepítésének törvényi tiltását. Ez a négy kérdés alkotja a Magyarok Világszövetségének rendszerváltó népszavazási csomagját.
Ilyen előzmények után döntöttük el, hogy elérkezett az idő, hiszen Magyarországon a közállapotok olyan elképesztően mélyre süllyedtek, hogy úgy ítéljük meg, nincs tovább, Magyarország életébe haladéktalanul be kell kapcsolni a magyar nemzet egészét, annak minden tagját, hiszen csakis a magyarság minden tagjának jóakarata, alkotó energiája és politikai ereje együttesen mentheti meg Magyarországot. Ennek a bekapcsolásnak az eszköze a magyar állampolgárság, tehát haladéktalanul vissza kell adni azoknak a millióknak a magyar állampolgárságát, akiket ettől a XX. század során olyan igazságtalanul és kegyetlenül megfosztottak.
E kérdések a Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdésekkel együtt kerülnének a lakosság elé?
Természetesen az időpont megválasztásában nemcsak az általános politikai elemzés játszott szerepet, hanem egészen konkrétan a Fidesz népszavazási kezdeményezésének a tudomásul vétele és a hozzá való igazodás is, hiszen mi Magyarországnak a tavaly ősszel kialakult elképesztő állapotai közepette talán nem kezdeményeztünk volna népszavazást, de miután a Fidesz népszavazásra visz egy sor (leginkább a mindennapok gondjaival foglalkozó) kérdést, úgy gondoljuk, hogy ugyanazon szavazással, ugyanazon lendülettel fel kell tenni a magyar népnek azon sorsformáló kérdéseket is, amelyektől tulajdonképpen a léte függ.
„Rendszerváltó népszavazást” említett, akárcsak a Fidesz, amely szintén kormányváltást ígér a népszavazás végkimeneteleként, egyes meglátások szerint csak azért, hogy elodázza az ahhoz szükséges határozottabb fellépést. Mitől lehet rendszerváltó egy népszavazás?
A Fidesz retorikájában a kormányváltást csak áttételesen lehet értelmezni, hogy amennyiben a Fidesz által kezdeményezet népszavazás ügydöntő erővel győz, akkor nem kétséges, hogy a kormány programja megbukott, ilyenkor pedig illik lemondani. Közjogi értelemben nincs következménye. Az általunk feltett kérdések azért nevezhetők rendszerváltó kérdéseknek, mert alapjaiban változtatják meg politikai berendezkedésünket.
Tehát az Országgyűlés a Fidesz népszavazásának a végrehajtásával ugyan megfékezi a gyurcsányi ámokfutást, de közjogi értelemben nem következik, hogy annak le kell mondania. Viszont hogyha a mi kérdéseink voltaképpen – függetlenül attól, hogy ki van kormányon – lényegében megváltoztatják Magyarországon a politikai berendezkedést. Olyan alapvető tételek változnak meg, amelyek közvetlenül összefüggnek a magyar nemzet életével, ezek után pedig talán könnyebben el lehet jutni addig a nemzetgyűlésig, amely alkotmányozást folytat, hiszen igazán a rendszerváltást csakis a történelmi magyar alkotmányhoz való visszatérés jelentheti, amelyiknek a középpontjában a Szent Korona eszme, a Szent Korona Tan áll.
A parlamenti pártok kivétel nélkül azonnal elhatárolódtak a kezdeményezéstől. Meg tudja vívni ezt a harcot az MVSZ a politikum nélkül, gyakorlatilag egyedül?
Az MVSZ nem egymaga, hanem a magyar nép vívja ezt a harcot a politikum ellen. Három évvel ezelőtt ugyanez volt a helyzet a népszavazásnak ugyanebben a szakaszában: nemcsak az MSZP és az SZDSZ határolódott el tőle, hanem élesen és kitartóan támadta az MDF, valamint Németh Zsolt és Kövér László révén a Fidesz is. A népszavazási hajrában a Fidesz álláspontja félig-meddig megváltozott, ideiglenesen háttérbe szorították ezt a két politikust, hogy december 5-e estéjén újra elővegyék őket az MVSZ szapulása végett.
Mi boldogok lennénk, ha a Fidesz és a többi elhatárolódó párt meghozta volna ezt a törvényt, hiszen az ő dolguk, erre vártunk a népszavazás előtt tizennégy évig és az után három évig. Mostanra bebizonyosodott, hogy nincs tovább. Hiszünk abban, hogy Magyarország népe ezúttal nem úgy fog szavazni, ahogy a pártok mondják, ez a népszavazás olyan mélyen érintette az emberek lelkivilágát, olyan mélyen megszólított minden magyart, hogy meggyőződésünk, mindenki a saját lelkiismerete szerint fog szavazni.
Ezt tényekkel is igazolni tudom, hiszen a szovjet emlékmű lebontása végett aláírásokat gyűjtő önkénteseink mesélik, hogy az emberek zöme kérdezi, hol van az állampolgársági aláíró ív, hogy támogathassa az ügyet. Még ki se mondtuk, még nem is léptünk, az emberek már keresik az aláírói ívet.
Mi a különbség jelen pillanat és 2004 között?
2004. december 5-éhez képest három lényeges változás következett be: először is időközben a magyar társadalom előtt lelepleződött Gyurcsány Ferenc a maga gátlástalan hazudozásával (2004-ben ez még nem volt mindenki számára világos), a legfrissebb közvéleménykutatási adatok is azt mutatják, hogy 20%-nál tart az MSZP társadalmi elfogadottsága, ez a balatonöszödi beszéd kiszivárogtatása után alakul így. A magyar emberek nem fognak már hinni a várható gyurcsányi riogatásoknak. Másodsorban, amint már említettem, minden magyar állampolgárt megérintett ez a kérdés, és meggyőződésem, hogy lelkiismeretük szerint fognak szavazni.
Ez pedig azt diktálja, hogy nem tagadhatod meg a testvéredet, még akkor sem, ha ez pénzedbe kerül. Harmadsorban: a Magyarok Világszövetsége jelen van a magyar társadalomban, mi nemzeti missziót indítottunk útjára 2005-ben, azóta is napi kapcsolatban vagyunk az emberekkel, látjuk, milyen sokan megbánták, akik nem mentek el szavazni, ők következőkor biztosan nem maradnak otthon, és csakis igen lehet az ő szavazatuk.
Viszont amire kiírják a népszavazást, a lakosság már a bőrén fogja érezni a megszorításokat, következésképpen az eddiginél is fogékonyabb lesz az egzisztenciális tartalmú fenyegetésekre, és 2004-ben gyakorlatilag emiatt bukott el a népszavazás…
Románia időközben EU-tag lett, a román állampolgárok tömegesen itt vannak Magyarországon, a keleti részeken nincs már eladatlan talpalatnyi föld, az ingatlanárakat pedig duplájára-triplájára verték fel. Megjelenésüket nem az állampolgárság okozza, hanem az EU-tagság. A sajtónak az igazságot kell hirdetnie, tehát el kell ismételnie, hogy Gyurcsány Ferencnek elévülhetetlen felelőssége van a 2004-es népszavazás kisiklatásában, most pedig eljött az ideje annak, hogy Magyarország népe elégtételt vegyen emiatt.
Miért ugyanazt a kérdést teszi fel az MVSZ, hiszen sikeres népszavazás esetén a parlamenti többségnek, tehát a Gurcsány-kormánynak kellene törvényt alkotnia állampolgárságunk visszaadásáról? Miért nem a teljes körű állampolgárságot próbálják egyenesen kicsikarni a politikumból?
Teljes körű állampolgárságra törekszünk, szavazati joggal és mindennel, ami vele jár. A 2004-ben feltett kérdés is a teljes körű állampolgárságról szólt, 2000-ben ajánlottuk fel kompromisszumos megoldásként a külhoni magyar állampolgárság gyakorlatba ültetését, de azt elutasította a magyar kormány azon év augusztusában. Azóta nem hozakodtunk elő vele, úgy ítéljük meg, hogy a történelem túlhaladott ezen az állapoton.
Amiről most beszélnünk kell, az a történelmi igazságszolgáltatás a Hazától akaratuk ellenére elcsatolt magyarok millióinak. A kérdést azért tesszük fel ugyanabban a formában, mert, bár az állampolgársági témakörben a kutatásaink jóval előbbre vittek, és lehetne másként is feltenni a kérdést, ismerve a magyar politikum természetét, mi nem azt kívánjuk, hogy a kérdés másfél évig bolyongjon az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság között, hanem azt szeretnénk, hogy a Fidesz által amúgy is hétmilliárdos költséget okozó népszavazással egyidejűleg lehessen feltenni ezeket a kérdéseket, és ennek egyetlen biztos útja van, hogyha változatlan formában adjuk be a kérdést, mert akkor nem lehet újabb hazugságokkal és orvtámadásokkal sem az igazságszolgáltatás útjait vakvágányra terelni, sem pedig Magyarország népét újabb hazugságokkal megtéveszteni.
Bagoly Zsolt
Megjelenés előtt az Erdély Napló március 28-i számában
Patrubány Miklós elfogadta a fórum-interjúra való fel kérésünket. Most ön is kérdezhet tőle, gyakorlatilag bármiről. A kérdésfeltevésre április 8-án estig van lehetőség, ITT |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum