Hírek : Csáky Pál megpályázza az MKP elnöki tisztségét |
Csáky Pál megpályázza az MKP elnöki tisztségét
2007.03.24. 15:35
2007.03.23.fuggetlenseg.hu. Lesz kihívója Bugár Bélának az MKP 2007. március 31-én sorra kerülő kongresszusán. Csáky Pál március 20-ai sajtótájékoztatóján bejelentette, ő is megpályázza az MKP országos elnöki tisztségét. Csáky az után döntött így, hogy mintegy 100 személlyel konzultált erről – nem csak a párt vezető emberei közül. A kongresszus küldöttei elé tárja 15 pontba foglalt programját.
Ezekben többek között stílusváltást is ígér a pártvezetésben, amit főleg a párt átláthatóságának növelésével, nagyobb professzionalitással érne el. A döntéshozatalokban Csáky elképzelése szerint az eddigieknél nagyobb beleszólásuk lenne a regionális szerveknek. Csáky hangsúlyozta, az, hogy megpályázza az elnöki posztot, nem jelenti, hogy Bugárral személyes vitába, versenybe száll. "Vele politizálok már 16 éve, a barátom volt és marad" - mondta Csáky, aki ha elnökké választják, nem indul a 2009-es európai parlamenti választásokon.
(forrás: Felvidék Ma)
Kapcsolódó cikkek:
|
2007.03.23. www.fuggetlenseg.hu
Nyelvhasználat: Szlovákiának lépnie kell
Szlovákia öt évvel ezelőtt fogadta el Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Chartáját, amely az unió tagállamaiban beszélt 41 kisebbségi nyelv védelmét is szolgálja.
Dzurinda kabinetje akkor megígérte, hogy két év alatt a nemzetközi dokumentumhoz igazítja az ország jogrendjét. Mivel ez a mai napig nem történt meg az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg Pozsony felé.
A szlovákiai magyarság és más kisebbség sem használhatja saját anyanyelvét úgy, ahogy az a fél évtizede elfogadott chartában foglaltatik. Egyes vélemények szerint ahhoz, hogy a nyelvhasználati jogok érvényesüljenek, nyolc törvényt kellene módosítani, egyetlen egy előkészülete sincs folyamatban. Az Európa Tanács (ET) folyamatosan ellenőrzi a fentieket: február végén egy olyan ajánlást küldött Szlovákiának, amelyben a probléma orvoslása érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg. Egyes források szerint ebben négy pontra hívják fel Pozsony figyelmét: így például arra, hogy módosítsák azt a megszorítást, amely miatt egy kisebbségi nyelv csak ott használható, ahol az érintett nemzetiség aránya eléri a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a Duna bal partján, hivatalos ügyek intézése közben csak akkor alkalmazható a magyar nyelv, ha az adott településen vagy városban a lakosok 20 százaléka magyar nemzetiségű (meg persze ha a hivatal munkatársa is beszéli a nyelvet). Az ET a fentieken kívül azt is kifogásolta, hogy a bírósági eljárások során is csak szlovákul lehet megszólalni. Megjegyzésképpen: Csehországban hétfőn lépett életbe a charta, így az ott élő kisebbségek minden olyan településen, ahol az arányuk meghaladja a tíz százalékot, írásban és szóban is, mind hivatali, mind pedig bírósági ügyekben szabadon használhatják az anyanyelvüket. A további két pontban azt ajánlják a kormánynak, hogy távolítsa el az államnyelvtörvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó megszorításait, továbbá garantálják a nőknek, hogy mindig az anyanyelvüknek megfelelően használhatják nevüket. A fentiekkel kapcsolatosan Ján Kubis, Robert Fico kormányának külügyminisztere szólalt meg: véleménye szerint "az ET ajánlása nem a Fico-kabinet bírálata", mert a chartát még Mikulás Dzurinda vezetése alatt fogadták el, és ők garantálták azt, hogy két év alatt megvalósítják a jogharmonizációt. A tanács javaslatát egyelőre szakértők tanulmányozzák, Kubis azonban azt is megjegyezte, hogy "csak ajánlásról van szó".
Szlovákia hasonló javaslatokat már a tavalyi év során is kapott, akkor a kisebbségi jogok keretegyezménye miatt a kissebségek védelmére vonatkozó törvények javítását ajánlotta az unió. Az ide vonatkozó törvényeket, módosításokat nagy valószínűséggel csak 2008-ban terjesztik az illetékesek a parlament elé, a folyamat gyorsítása érdekben az MKP saját javaslatokat készít elő.
(forrás: Hídlap) |
2007. március 22. Vajdaság Ma Bugár Duray radikalizmusával ijesztgeti a választókat Duray Miklós a Pravdában, Bugár a SME-ben nyilatkozott
Tudomásul veszem a valóságot, de mi tagadás, a saját történelmi tapasztalataink birtokában nehéz a határok megváltoztatásáról beszélni, ellenben nem igaz, hogy megváltoztathatatlanok. Jómagam azonban a valóságból kiindulva azt mondom: jelen időben értelmetlen haszontalanság erről beszélni - mondta a pozsonyi Pravdában az autonómiaprogramot is sürgető Duray Miklós (a képen) csütörtökön. Bugár Béla ezzel egyidejűleg és hasonlóan nagy terjedelemben a SME-nek nyilatkozott Durayt, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökét a baloldali lap - alig egy héttel a párt tisztújító közgyűlése előtt - arról is vallatja, vajon mit szól hozzá, hogy Bugár Béla, a párt elnöke nem is titkolja: az ügyvezető alelnöki poszt megszüntetésével Durayt próbálja félreállítani, Duray azonban Bugár egyetlen kihívóját, Csáky Pált támogatja abban a törekvésében, hogy elnökjelölt legyen. "Egészségtelen a párt vezetői posztjára egyetlen embert jelölni. Én a verseny híve vagyok, Csákynak pedig a jelölését támogatom, mert az, hogy ki lesz a győztes, úgysem ezen, hanem a titkos szavazáson múlik" - mondta. A Bugár-Duray közt fennálló személyes ellentét hátterét vizsgáló lap kérdésére Duray azt válaszolta: Bugár soha sem fedte fel előtte az ellenérzéseit: "Máig sem tudom, vajon mit ró fel nekem." Hasonló kérdéseket firtat a Bugár Bélát vallató liberális SME is. Bugár rossz előjelnek nevezi "Duray és Csáky szövetségét" és elismeri: egyfajta nyugtalanság, mozgolódás valóban érzékelhető a nyolc évig tartó kormányzati szerep után ellenzéki sorba sodródott magyar párt berkeiben. Kifejti: persze, elégedetlenkedők voltak is, lesznek is. Olyanok, akik nyilván kedvezőbbnek találnák a kormányzati pozíciót. Ugyanígy vannak is, lesznek is "kissé radikálisabbak" az MKP-ban, akik talán a - gyakran Bugár szemére vetett - vezetési stílusért nem lelkesednek. Bugár azonban úgy véli, az egész elnökség, így Csáky stílusában is van kivetnivaló, de az elégedetlenkedők a gyakran pökhendinek minősülő magatartást "szívesen rákennék némely vezetőre, vagy az elnökre." Bugár tagadta, hogy Duray tisztségét mindenáron megszüntetnék, de azt mondja, hogy - a gyakran radikálisnak minősített - Duray illetékessége megmarad. A Csákyval szembeni győzelmében tapintatosan ugyan, de magabiztosnak mutatkozó Bugár csak általában említi, hogy "senki sem lehet biztos a saját győzelmében", majd kifejti: ha Duray támogatásával esetleg mégis Csáky győzne, az a pártot ugyan nem szigetelné el, "de kifelé rossz jel lenne." Mert ha - tegyük fel - így alakul, "ugyan hogyan fogadnák azt a választók, hogyan az információkat közvetítő média. Ezt a veszélyt Csákynak érzékelnie kell" - mondta az MKP elnök a SME-nek. A Duray-interjúban Trianonra, az autonómiára, a magyar-magyar viszonyra, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai magatartására és személyére is rákérdező Pravdának Duray kifejti: Trianon nem békéhez, hanem egy újabb háborúhoz vezetett. Ma a magyarok egyharmada Magyarország határain kívül él, de ezek a magyar közösségek ma már átjárhatók, a szomszédos nemzetekkel szövetségeket lehet kiépíteni, és a valódi társnemzeti kapcsolatok is kiépíthetők. A magyarországi pártok közül Duray az egyetlen olyan pártként nevezi meg MSZP-t, amellyel Gyurcsány miatt "nehezen menne" az együttműködés, mert szerinte "ő egy olyan ember, akivel nem lehet együttműködni." "Az az ember, aki ilyen hazugságokra képes, idővel autokrata módjára kezd viselkedni," márpedig "autokratákkal nem lehet együttműködni." "Orbán is hajlik a nemzeti radikalizmusra és a tekintélyelvűségre" - észrevételezi lap, mire Duray Miklós azt válaszolja: "Sok politikusban van hajlam a tekintélyelvűségre. Amennyiben ez a program megvalósítása érdekében van így, akkor tolerálható. Ha csak a hatalom megszerzése miatt, akkor nem." Végül a lap azt kérdezi: Orbán vajon radikális-e?" Duray azt válaszolja: "Igen, radikális politikus: a következetességében az." Végül az utolsó kérdés: vajon "Ön extrémista-e?" Duray rövid, határozott nemmel válaszol. A két terjedelmes beszélgetést elemzők máris észrevételezik: Duray válaszaiból a politikai radikalizmus olvasta, Bugár válaszaiból pedig az tűnik ki, hogy "szőr mentén" Duray radikalizmusával ijesztgeti a szlovák választókat. Feltűnőnek találják, hogy míg Csáky a napokban többször a barátjának nevezte Bugárt, Bugár azonban a Sme-ben azt mondja: az ő politikai szóhasználatában ez a fogalom nem szerepel, mi több: a barátai régebbi, még az akkori időkben gyökereznek, amikor távolt állt tőle a politika. (MTI)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2583
|
|