Hírek : Sólyom kiállt a gyülekezés joga és az autonómia mellett |
Sólyom kiállt a gyülekezés joga és az autonómia mellett
2007.03.14. 22:26
2007. március 14. 19:22
MNO
Az alapvető alkotmányos és szabadságjogok tiszteletben tartása, egy átfogó és egységes nemzetstratégia, a kisebbségi jogok érvényesítése, az autonómiaformák, illetve a nemzeti konszenzus megteremtése mellett foglalt állást szerdán Kolozsváron elhangzott ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök.
Több mint ezer fős közönség előtt mondta el ünnepi beszédét szerdán a kolozsvári Állami Magyar Operában Sólyom László köztársasági elnök, aki március 15. alkalmából kitüntetéseket is átadott. Az opera épülete előtt este már a gálaműsor megkezdése előtt nagy tömeg várta Magyarország államfőjét, aki erdélyi magánlátogatásának harmadik, utolsó előtti napján érkezett Kolozsvárra.
Elsőként Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mondta el beszédét. Mondanivalóját arra a gondolatra építette, hogy az európai integrációnak köszönhetően végre elérhető távolságra került egy új állameszme, egy új nemzetfelfogás az Európai Unióban, végre együtt lehet magyar a magyarral. Markó szerint az európai integrációnak köszönhetően most új esély kínálkozott az erdélyi magyarság számára. Az Európai Unió nagy kihívás, nagy lehetőség, nagy felelősség a romániai magyarság számára, amely könnyen válhat valamiféle fogyatkozó, egzotikus népcsoporttá, ha nem lesz szolidáris - hangoztatta Markó, hozzáfűzve azonban: ha e közösségben van erő, képesség az egységre, akarat és hűség az összefogáshoz, akkor felépíthet egy svájci mintájú Erdélyt.
A köztársasági elnök az autonómia mellett
Sólyom így szólt hallgatóságához: „Boldog vagyok, hogy ma este itt lehetek, és közösen ünnepelünk, mert ez a magyar nemzet egységét fejezi ki". Leszögezte, hogy Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek.
A köztársasági elnök emlékeztetett rá: Románia európai uniós csatlakozásával a magyar nemzet túlnyomó többsége - 12 millió magyar - ismét az európai jog- és értékközösség része lett. Az Európai Unió minden tizedik polgára - nemzetállami szemszögből nézve - valamely kisebbséghez tartozik, az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga - folytatta Sólyom László, aki szerint Magyarország kitartásának köszönhető, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerült az Alkotmányos Szerződés szövegébe.
Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzetével egyenrangúként ismeri el, és elismerik ma már azt is, hogy az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására - mondta Sólyom.
Hangsúlyozta: a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig - ott, ahol minden feltétel és az igény megvan - a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. „Hivatalos látogatásomon már tolmácsoltam, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról” - mondta az elnök, aki szerint sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, meg kell szerezni az adott állam egyetértését. Hiba lenne azonban - vélekedett az államfő -, ha a kisebbségi jogok és kisebbségi problémák mintegy bezárnák vagy elszigetelnék a magyarokat az adott országon belül.
Sólyom: Kívánjuk ma is a gyülekezés szabadságát!
Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy csak érzelmi alapú politizálással nem lehet előrejutni, az új európai lehetőségek józan mérlegelésére van szükség, fel kell mérni Magyarország és a szomszéd államok szükséges együttműködésének esélyeit, tiszteletben kell tartani az egyes nemzetrészek társadalmainak önállóságát. Az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kidolgozása nem halogatható tovább - szögezte le az államfő.
Beszédében az elnök utalt arra, hogy a rendszerváltás utáni új alkotmányok eltörölték és visszahozhatatlanná tették a korábbi, hol velejéig hazug, hol az utolsó pillanatig durván elnyomó és erőszakosan asszimiláló rendszereket. Szerinte ugyanakkor ezek az új alkotmányok a jövőt határozzák meg. „A forradalom napjai elmúlnak - a forradalom eredményei viszont a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki és válnak állandóvá" - mondta Sólyom László.
Az államfő úgy ítélte meg, hogy nem-forradalmi időkben a jogok és az alkotmányos alapok éltetik tovább a forradalmat, hiszen ezek a végső biztosítékok, mert az alkotmányos jogok megsértése ellen fel lehet lépni, és a jogsértéseket orvosolni lehet. „Ezért kívánjuk ma is, és kell mindig kívánni a nemzetnek a sajtó szabadságát, a vélemény és gyülekezés szabadságát, és az összes többi jogot" - hangoztatta Sólyom László.
A köztársasági elnök ezután kitüntetéseket adott át. Az ünnepség további részében zenei koncertet hallhatott a közönség. Sólyom László a késő esti órákban Nagyváradra utazott tovább.
MTI | • Bírálta Sólyom Lászlót a román Konzervatív Párt elnöke
|