„A pénzügyi programnak kevésbé a jövedelmekre, mint inkább a kiadásokra kellene koncentrálnia" – fejtette ki Christoph Rosenberg, az IMF európai, varsói székhelyű irodájának vezetője egy budapesti konferencia alkalmából.

Ami az euróbevezetést illeti, Rosenberg a 2011 és 2014 közötti években tartja reálisnak a közös európai pénz magyarországi bevezetését, de konkrét időpont említésétől tartózkodott. „A pénzügyi program nagyon ambiciózus, de további kiigazító intézkedéseket kell kidolgozni a hosszú távú célok elérése érdekében" – jegyezte meg. A magyar kormány az unión belüli legnagyobb méretű, a GDP 10 százalékának közelében lévő hiányt az idén a bruttó hazai termék 6,8 százalékára kívánja leszorítani.

Az AP-DJ emlékeztet arra, hogy Gyurcsány Ferenc szerint további megszigorításokra nincsen szükség a következő évek pénzügyi céljai teljesítéséhez. Rosenberg szerint viszont a kormányzatnak a Maastrichti kritériumok (köztük az államháztartási GDP-hez viszonyított hiány 3 százalékra való csökkentése) teljesítésén túl kell tekintenie, bizonyítani kellene, hogy hosszabb távon akkor is képes az euró alkalmazására,amikor a monetáris politika eszközeit az Európai Központi Bankra ruházza át.

A pénzpolitika egyéb eszközeivel kell jobban élni, amikor a kamatláb-változtatáshoz már nem lehet folyamodni a helyzet orvoslásakor – jegyezte meg az IMF illetékese.

(MN)

A multik irányítják a mindenkori magyar kormányt
  2007.03.08. 05:58

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők arra figyelmeztetnek: átláthatatlan, hogy a multicégek különböző jogcímeken mekkora támogatást kapnak vissza az államtól. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a napilapban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke emlékeztetett: 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyi társasági adót befizettek, s tavaly is hasonlóan a javukra alakult a befizetett társasági adó és a támogatások aránya. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: sokszor nem lehet megállapítani, hogy a nagyvállalati kör mekkora pénzügyi támogatást és adókedvezményt nyer el az államtól, így nem tudni a nagyvállalati adóbefizetés és a támogatások pontos egyenlegét sem.

Bogár László közgazdász, a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora szerint míg az elmúlt 15 évben a bruttó hazai össztermék évente átlagosan 2,5 százalékkal bővült, addig a multik profitja éves szinten közel 20 százalékkal növekedett. A különbség rávilágít arra, hogy a nagyvállalatok mekkora erőfölénnyel rendelkeznek, amit ki is használnak saját érdekük érvényesítésekor – hangsúlyozta Bogár László.

A szakember rámutatott: a multik diktálnak a mindenkori kormánynak, miközben igyekeznek minél kevesebb adót és munkabért fizetni. Az Ecostat legutóbbi felmérése szerint 2005-ben tizedével nőtt a multinacionális cégek súlya a magyar gazdaságban, Magyarország első száz vállalkozása állította elő ugyanis a bruttó hazai termék majdnem negyven százalékát. A száz legnagyobb cég által produkált hozzáadott érték 12,7 százalékkal nőtt, míg a teljes vállalati szektorban 7,5 százalékkal bővült az új érték előállítása 2005-ben.

mno

OECD: A magyarok fizetik a világon a legtöbb adót!
2007-03-07. 11:46:40

Prés alatt

Lépten-nyomon a megszorítások szükségességéről hallunk, a vizitdíjat azzal indokolják, hogy TB járulékunk csak a költségek háromnegyedét fedezi, az állam "túlkötelkezésre" hivatkozva egyik napról a másikra kivonul az egészségügy, az oktatás, és a szociális kiadások jelentős részének finanszírozásából. A kormányzati propaganda-brosúrák után érdemes egy pillantást vetni az OECD honlapján található táblázatra, amely az adóterhek mértékéről tájékoztat néhány országban. A "all-in" oszlopban, amely a teljes, összesített adóterheket tartalmazza, a következőt találjuk:

Hungary 69.5%

Denmark 63.0%

Belgium 59.3%

Sweden 56.6%

Finland 56.5%

Netherlands 52.0%

Poland 51.8%

Norway 51.3%

Greece 49.6%

France 48.6%

Australia 48.5%

Ireland 48.0%

Luxembourg 47.9%

Japan 47.9%

Switzerland 47.9%

Portugal 46.6%

Canada 46.4%

Spain 45.0%

Germany 44.3%

Italy 44.1%

United States 42.7%

Austria 42.7%

Turkey 41.1%

United Kingdom 41.0%

Czech Republic 40.5%

Iceland 40.2%

New Zealand 39.0%

Korea 38.2%

Slovak Republic 29.9%

Mexico 24.6%

Az adatok 2005-ből, tehát a megszorítások előtti időkből származnak. A listán látható, hogy hazánk a legendásan magas adókulcsokkal rendelkező skandináv államokat is bőven megelőzi az állampolgárok jövdelemének lenyúlása terén (no és persze a skandinávok 10-20x akkora jövedelmekből adóznak). Ezek az országok azonban mintaszerű jóléti rendszert és sűrűn szőtt szociális hálót működtetnek, míg Magyarországon gőzerővel folyik az állam leépítése.

A kormány európai példákra hivatkozik. Való igaz, hogy például Nagy-Britanniában, vagy akár a szomszédos Szlovákiában is jóval kevesebb feladatot lát el az állam. Csakhogy a brit adó a magyarnál csaknem 30, a szlovák pedig 40 százalékponttal kevesebb.

A lakosság példátlanul erős megsarcolására a kommunista múlt sem magyarázat, hiszen a szocializmustól szintén csődtömeget és adóssághalmazt öröklő Csehországban, Szlovákiában, és Lengyelországban is jóval alcsonyabbak az adók, mint nálunk (igaz, a polákok- nagyon helyesen - '90 után nem voltak hajlandóak fizetni az illegitim kommunista kormányok által felvett adósságok részleteit).

Kuruc.info

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.