Hol van a pénz?
 Még 2005-ben történt, hogy a tornyosuló államadósság és a közben elmaradó kifizetések kapcsán az ellenzék először tette föl a kérdést: hol a pénz? A Gyurcsány kormány azóta sem tud elszámolni nagyjából 900-1000 milliárd forinttal. Erről számos elemzés is napvilágot látott már azóta, a legátfogóbbal talán a Heti Válasz hasábjain találkoztam. A hiányzó összeg a hetilap szerint pontosan 858 és 1063 milliárd közé esik. Azóta már túl vagyunk egy választáson, és egy megszorító csomag bejelentésén. A csomag költségvetésében pedig további 500 milliárd forint bukkan föl, melyről Veres János pénzügyminiszter egyszerűen nem hajlandó elárulni, hogy mire kívánják költeni. Ilyet csak nyílt diktatúrában enged meg magának egy politikus, de hát mi már csak egy ilyen országban élünk.
Ha csak az alacsonyabb összeget vesszük, azaz 900 milliárd forinttal számolunk, és ehhez hozzáadjuk a Veres János által törvénybe ütközően titkosan kezelt 500 milliárd közpénzt, akkor a két összeg együttesen 1400 milliárd forintot eredményez. Pontosan annyit, mint amennyi az ún. első Gyurcsány-csomagtól remélt költségvetési bevétel. Azt nem tudom, hogy a Veres János által titkolt 500 milliárdnak mi lesz a sorsa, de jelentem alássan, a 900 milliárd forint megvan. Igaz, nem Magyarországon, hanem a világ egy távoli sarkában, Indonéziában. A közlemények szerint magyar befektetők pénzéről van szó, ám ha jobban megnézzük, az eset körülményei felettébb érdekesek.
Az összeg nagysága, a körülötte folyó titkolózás, mellébeszélés, valamint önmagában az, hogy Indonéziáról van szó már gyanússá teszik az ügyet. Nagyon valószínű, hogy az adófizetők pénzének elsikkasztása folyt és talán most is folyik. De lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból
Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom Indonézia egyik legnagyobb napilapjában Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk arról számol be, hogy magyar befektetők 2005 júliusában 4 milliárd dollárt, azaz 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló előzetes megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor a magyar befektetők képviselőin kívül jelen voltak még Gyurcsány Ferenc és Kóka János.
A hírt ugyanezzel az összeggel közli le Indonézia másik nagy napilapja, a Kompas is, ők csak bahasa (indonéz) nyelven.
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi. Miközben a Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az indonéz elnököt, Dél-Szumátra kormányzója, a következőképpen tájékoztatja a Jakarta Post munkatársát:
"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."
Ha 4 millióról lett volna szó akkor nem megy ki egy rakás magyar befektető, kormánytagok meg aztán pláne nem, és azt semmiképp nem nevezte volna a kormányzó "áttörésnek". Ráadásul ugyanabban a cikkben szó van milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Akinek még mindig kétségei lennének: az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben a milliót "jutá"-nak mondják.
A Jakarta Post cikke konkrétan is megemlíti, hogy a magyar befektetők egy 20 milliárd tonna kapacitású új bányát nyitnak, amire egy 4000 MegaWattos széntüzelésű erőművet építenek a térségben, (ami nagyjából ötszöröse a Gyöngyösvisontán található Mátrai Erőműnek) és kiépítik a hozzá tartozó vasútvonalakat is. Ez egy minimum 1 milliárdos projekt, ami 4 millió dollárból aligha lehetséges. Feltéve, hogy végül valóban történt egy 1 milliárd dollár körüli befektetés Indonéziában, a fennmaradó 3 milliárd USD-ről a cikkben nem tesznek említést, az összeg rendeltetése így homályban marad. Ezen túl a magyar miniszterelnök informatikai termékeket és szolgáltatásokat, valamint katonai felszerelést ajánlott fel az országnak. Ez utóbbira még visszatérek.
Offshore cég
Az írásom egy levélben elterjedt alfa változatára az index.hu reagált egy rövid és tulajdonképpen befejezetlen cikkben, melyben az Index munkatársa megszólaltatta Ábrahám Gergelyt, a gazdasági minisztérium szóvivőjét. Ábrahám egy szóval sem tagadta a 4 milliárd dolláros magánjogi szerződés létrejöttét, sőt kifejtette, hogy a szerződés "egy magyar tulajdonú, de nem Magyarországon bejegyzett cég" kötötte az Indonéz állammal. "Magyarul" egy offshore cégről van szó. Ezt sehol egyetlen orgánum nem említi. Az Index cikke ráadásul megjegyzi, hogy egy "a levélben is említett" (ti: a jelen írás alfa változatában) cégről van szó. Ez azért érdekes, mert akkor ismét csak nem stimmel valami. Én ugyanis egyetlen céget említek meg (lásd később) a Diagont. Ez azonban nem offshore cég, tehát vagy az Index munkatársa írt valamit félre, vagy Ábrahám Gergely nem tudott, vagy nem akart elmondani valamit. Ez annál is inkább valószínű, mert a bányászat, az erőmű- vagy vasútépítés nem is tartozik a Diagon profiljába. Ha mégis a Diagon lenne egyedül a beruházó, akkor meg mit keresett ott a többi "üzletember" (szám szerint 18-an) Indonéziában. S ha úgy van, ahogy az Index cikke említi, hogy a magyar államnak semmi köze a beruházáshoz, és nem is profitál belőle, akkor mit keres ott a magyar kormányfő a gazdasági miniszterrel karöltve megkérte őket egy üzletember, hogy "Ferkó gyertek már el, olyan jól fogtok mutatni a fogadáson" ? Ferkóék meg elmennek állampénzen "jól mutatni"?
Megjegyzem, ha tényleg létezik a szóvivő által említett állítólagos offshore cég, (amely nem lehet a Diagon) az is beleillik a képbe. Ilyen cégeket a rendszerváltás óta két okból volt szokás alapítani. A közteherviselés kikerülése végett, valamint ha valaki(k) az állam pénzéből akarják gyarapítani a magánvagyonukat. Lásd pl. a Britton szerepét a bankbotrányban.
4 milliárd USD - egy összehasonlítás
A honvedelem.hu - ról (pontosabban az Új Honvédségi Szemle c. lapból) megtudhatjuk, hogy a legtöbbet a magyarok a Kárpát-Balkán régióban fektettek be:
"Ezek közül Horvátországba irányult a legnagyobb mennyiségben magyar tőke, közel 1 milliárd dollár értékben, amivel szomszédunkban a negyedik legnagyobb befektetők vagyunk. A sort Szlovákia követi 785 millió dollárral, ami ott a hatodik helyre „elég”, majd Macedóniában a Matáv 620 millió dolláros befektetésével az első, Bulgáriában 466 millió dollárral kilencedik, végül Romániában 347 milliós beruházással tizenkettedik hazánk."
Amint az látszik, régiónkban az összes befektetés nem éri el a 4 milliárd dollárt. Kicsi az esélye, hogy valakiknek hirtelen több pénze legyen mint a magyar érdekszféra összes eddigi befektetése együttvéve, és mindannyian egyszerre tolongjanak azért, hogy pont Indonéziában fektethessenek be. Márpedig én hiszek az ottani sajtónak a 4 milliárdot illetően.
Titkolózás
Már önmagában az is feltűnő, hogy a televíziós és rádiós hírekben egy szó sem hangzott el a kormány és az üzletemberek indonéziai útjáról. A hallgatás felettébb különös, hisz egy ekkora összegű tőkekihelyezés már nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számít. Tekintve, hogy az ehhez képest törpe összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez egy teljesen legális ügylet lett volna, folyton azt hallhattuk volna a médiából, hogy milyen ügyesek ezek a Gyurcsányék. Egy ekkora befektetéssel ráadásul bizonyítani lehetett volna még a 2006-os országgyűlési választások előtt, hogy a pannon puma bizony tényleg ugrik, és a gazdaság dübörög! Ha a saját pénzüket fektették volna be, minden kétséget kizáróan telekürtölik vele az egész világot, ez pedig most elmaradt. Ezzel szemben esetünkben csak elhallgatással találkozunk, vagy sokkal kisebb számokkal. A magyarorszag.hu 2005. júli 27-i hírcsomagjában ezt olvashatjuk:
"Kóka János értékelte a Vietnamban, Szingapúrban és Indonéziában tett magyar látogatás külgazdasági eredményeit. Elmondta, összességében 200 milliárd forint értékű projektekről sikerült megállapodást kötni"
Jó lenne tudni, hogy akkor most ki nem mond igazat: az indonéz kormánytisztviselők, és az országuk két legnagyobb újságja, vagy Kóka János? Mert ugye nem mindegy, hogy összességében 200 milliárd, vagy 880 milliárd csak Indonéziában. A magyarorszag.hu cikkéből legalább kiderült, hogy a magyar befektetők szám szerint 18-an voltak. Ezen kívül mindössze egyetlen helyen, az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont egy még ennél is kisebb összeg szerepel. Ők már csak 77 milliárd forintról pontosabban 350 millió USD-ről írnak 4 milliárd USD helyett. A hivatalos számok tehát összesen 200 milliárd forint a térségben, melyből 77 milliárd az Indonéz befektetés. A 4 milliárd USD-ről egy szó sincs. Azt ugye nem akarják, hogy elhiggyük, hogy a bánya- és vasútépítést, nem beszélve az óriási erőműről ebből akarják finanszírozni?
Az fn.hu cikkében felmerül Diagon Kft. neve. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította. A vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." A cikk írója többet erről az útról nem tesz említést, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József. A többi, eddig még ismeretlen "magyar befektető" is hasonlóan kormányközeli lehetett.
Kronológia
A dolog kicsit korábbra nyúlik vissza. 2005 január 3-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felajánl 80 millió forintot a költségvetési tartalék keretből a katasztrófa sújtotta övezetben megvalósítandó humanitárius programokra. 2 nappal később azaz január 5-én a kormány nagylelkűen felajánl
18 millió dollár, (azaz 4 milliárd forint) összegű "segélyhitelt" a cunami sújtotta térség országainak azzal a címkével, hogy azt az országok kárelhárításra használhatják föl. Emlékezetes viszont, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány. 2005 július végén aztán körbejárják a térséget. Ismét beállítanak Indonéziába is, de immáron 4 milliárd dollár befektetés ígéretével és még 25 millió dollár kedvezményes kölcsönnel, melyről az a hivatalos közlemény, hogy autópályaépítésre adják.
A 80 millió forint, majd a 18 millió dollár "segélyhitel" mögött én egyértelmű gazdasági számítást látok, főleg annak fényében, hogy az erdélyiek nem kaptak egy centet sem. Az Index cikkírója szerint az indonéz kormány végül nem hívta le a neki felajánlott cunamis segélyhitel összegét.
Mellesleg nem tudom ki hogy van vele, de ez a "segélyhitel" kifejezés már önmagában egy akkora ellentmondás, hogy a fal adja a másikat.
A 25 millió USD (5.5 milliárd forint) célzott felhasználású hitel címkéje is sántít. Nevetségesen kevés ugyanis ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja! Hogy mi lehetett az összegek valódi rendeltetése? Egyszerű: ez vezette fel, azzal alapozta meg az ottani befektetést, ahogy az iraki államadósság elengedésének kellett volna biztosítania, hogy a "magyar befektetők" majd részt vehessenek az újjáépítésben. Csak hogy az utóbbi nem jött be. A témát külön is boncolgatom.
A fő kérdés tehát, hogy honnan származott a befektetni kívánt 4 milliárd dollár. És miért pont Indonéziában akarnak befektetni? Mert hogy én biztosan nem oda vinném a tőkém, ha volna.
A befektetés célországa
 A napvilágot látott hírek a dolgot mindenhol befektetésként tálalják. Indonéziát ismerve ezt felettébb furcsállom. Ismeretes, hogy az országban fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. 8 éve még mindennaposak voltak a pogromok a Kínaiakkal szemben, az iszlámizmus pedig egyre nagyobb teret hódít arrafelé. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják. A kép balra a saag.org-ról származik, és azt ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a holttesteket keresik.
Indonézia a környéken közismert agresszornak is számít, lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában pedig csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottak egy rövid időre.
Indonézia mind politikai, vallási, de közbiztonsági és katonapolitikai szempontból is zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban kívánnak befektetni, joggal feltételezhető, hogy nem egészen legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy hogy a vezetőik félnótásak. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a Jakarta Post ugyanazon tudósítása szerint Gyurcsány Ferenc ennek az országnak kínált föl katonai felszerelést!
Kérdések
Elviekben, és papíron Indonéziában a magyar befektetők pénze van, de inkább úgy néz ki, hogy Gyurcsányék strómanok segítségével megszabadították az államkasszát közel 900 milliárd forinttól.
Ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be egy ekkora ilyen összeget egy totálisan zűrös országban, főleg, amikor annak a pénznek itthon is ezerszer meg lenne a helye. És nem utolsó sorban ezzel az összeggel azóta sem tudnak elszámolni. Amikor megkérdik tőlük, hogy hol a pénz, akkor vagy nem válaszolnak, vagy a legtöbb ami kitelik tőlük, az a cinikus hanta. Gondolok itt az olyan és hasonló válaszokra, amit Gyurcsány mondott Orbán Viktornak a pénzt kereső kérdésére, miszerint "a pénz az autópályákban, a vidékfejlesztésben, az egészségügyben, a nyugdíjakban van..."
Egyébként állampénzek befektetési célzatú magánfelhasználására máskor is volt már példa. Emlékezzünk pl. az úgynevezett "bankbotrányra", amikor az Állami Autópálya Kezelő Rt.-ből kiemelt
16 milliárd forintból akarták valakik (akik sosem lettek felelősségre vonva, de még csak megnevezve sem) felvásárolni a Pannonplast részvényeit. A későbbi vizsgálóbizottság által kiadott jelentéstervezet pontosan megmutatja, hogy milyen kifinomult módszerekkel dogoztak a szocialisták.
Maga az erőművi projekt egyébként akár valós is lehet. A kérdések azonban következők:
- Honnan származott a 4 milliárd dollár?
- Mi van az erőművi projekt után fennmaradó legkevesebb 3 milliárd dollárral?
- Kik a tulajdonosai annak a bizonyos offshore cégnek?
- Vagy ha valóban csak 350 miilió USD volt a befektetés, mint azt ugye az fn.hu-n olvashattuk, akkor
miről tudósítottak az indonéz újságok?
- Hol a pénz tehát amiről a Heti Válasz is írt?
- Mi célt szolgál a titokban kezelt 500 milliárd forint?
Amíg elfogadható magyarázatot és tételes kimutatást nem kapunk a fentiekről, addig gyanú alatt áll a szocialisták miniszterelnöke, Kóka János, és minden stróman, aki érintett az kérdésben.
Vagy megvárjuk, míg ez is elévül, mint a Nomentana ügy?
A fentiekből kiindulva érdemes még újragondolni azt is, hogy mi motiválta Gyurcsányékat 2006 május végén, hogy elengedjék Irak 38 milliárd forintnyi államadósságát, ami majdnem kiteszi Debrecen egész éves költségvetését, mikor már mindenki előtt világos volt, hogy milyen helyzetbe hozták az ország büdzséjét. Hová lett továbbá a repülőtér elkótyavetyélésért kapott közel 500 milliárd forint 2005 decembere óta? Annyit tudunk, hogy nem az államadósság törlesztésére fordították. Csak nem az is valami "befektetésre" ment el? És mi volna ha Gyurcsány még pókerezni is szeretne?
Nibiru
Írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26
Legutóbbi frissítés, javítás :2006.10.05
v.1.17
Megjegyzések, javítások:
Az ebben a cikkben olvasható információk 2006 tavaszán már megjárták a Fideszt, a Magyar Nemzetet, majd a választások után a HírTV-t is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem kapott nyilvánosságot. A média részéről ez érthető, hiszen az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette, senki sem akart egy sajtópert megkockáztatni. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag vázlata, miért nem kezdtek vele semmit sem. 2006 nyarán végül elértem, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akart az ügyben, ami eddig nem történt meg mert a hazugság-ügy minden hírt betakart szeptemberben. A média és a politika csak ennyire volt képes eddig. Az írást azért hoztam nyilvánosságra még augusztus végén, mert valamilyen áttételes módon az alapinformáció eljutott a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőségéhez, akik 2006.08.24-én kiadtak egy közleményt a témában, s ha már így alakult nem tartottam értelmét a további várakozásnak.
Legelső felindulásomban még korrupcióról (is) írtam. Konkrétan a cunamis pénzt és a "soft loan"-t kötöttem össze, és arra gyanakodtam, hogy a 4 milliárd dolláros befektetés igazából nem is létezett, azaz, csak egy műbefektetést láttam benne, melynek egyedüli célja az állampénz elsikkasztása volt. Ezt a részt szinte azonnal átírtam, tekintve hogy ha így lett volna, azaz az indonéz kormány tisztviselői aktívan vettek volna részt az ügyben, akkor ez az egész sosem került volna nyilvánosságra, mert az ottani újságok is csak "helyes összegekkel" hozták volna le a hírt, vagy sehogy sem.
Az eredeti cikkben véletlenül 4 millió dollár szerepelt 4 milliárd forint helyett, és segélyként, nem pedig "segélyhitelként". A segély összege mint kiderült csak 80 millió forint volt, a többi "segélyhitel".
Megjegyzések az Index.hu-n 2006.09.12-én megjelent ellencikk kapcsán:
Ha az Index cikkírója legalább Varga Istvánnak a Heti Válaszban megjelent mélyreható elemzését elolvasta volna, amit forrásként is belinkeltem még a cikkem elején, akkor 900-1000-es szám kapcsán nem beszélne mellé. Abból ugyanis látszik, hogy "900-1000"-es szám nem a 4 milliárd dollárból lett "magyarítva". A Heti Válaszban megjelent elemzés szerint a kormány által el nem számolt összeg 858 és 1063 milliárd Ft között van.
A szöveg különben tele van ködösítéssel és kinyilatkoztatásokkal. Semmi köze pl. az ügyhöz annak, hogy a
4 milliárd dollár hányad része a GDP-nek, vagy a költségvetésnek, és hogyan aránylik Gyurcsány vagyonához.
A cikkíró ellenben a nagy kapkodásban elfelejti részletezni, hogy szerinte miből lettek az összegek "magyarítva".
Az Index az írásom egy alfa változatára reagált. Írója szándékával ellentétben nem csak hogy nem cáfolta az ezen az oldalon olvashatókat, de még plusz információkkal is szolgált, melyek melyeket utólag hozzáírtam a cikkhez. Miután ez megtörtént, a cáfolatra írt válaszomat 2006.09.30-án töröltem a webhelyemről, mert úgy gondoltam, hogy elveszi a figyelmet a lényegről.
Az Index cikkében a gazdasági minisztérium szóvivője kijavította a kölcsön összegét a Jakarta Postban megjelölt 25 millió dollárról 20 millióra. Én maradtam az eredeti összegnél.
Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on:
http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*
Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem:
http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*
Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla:
http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*
Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve:
http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm (4)*
Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre. (5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre. (6)*
Az fn.hu-n nem stimmel az összeg, viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes.
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*
Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamelyik újságnak, vagy ellenzéki pártnak. Vagy ő is úgy járt, mint én?
http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
A magyarorszag.hu hírcsomagjába rejtve Kóka 200 milliárdról nyilatkozik:
http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/szovivoi20050727.html (9)*
* Az ügy kiemelt fontossága miatt mindegyik fenti oldalról készítettem egy teljes másolatot:
1 2 3 4 5 6 7 8 9
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Forrás: http://www.nibiru.hu/index.htm 
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum