Nomentana: felgyorsult az ügyészség
Árnyékra vetődött a kormánypárti Népszava · Bátran döntött a rendőrség, amikor megindította a nyomozást
2006. február 9. 0:03


Magyar Nemzet
A kormánypárti Népszava információival ellentétben nem az ügyészség, hanem a rendőrség rendelte el közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt a nyomozást Gyurcsány Ferenc kormányfő egyik cége, a Nomentana Kft. ügyében. Az ügyészség később saját hatáskörbe vonta az eljárás lefolytatását. A Nomentana-ügyben tegnap sajtótájékoztatót tartott a Fidesz.

A Népszava tegnapi számában azzal vádolta lapunkat, hogy a Nomentana-üggyel kapcsolatban pontatlan volt, amikor azt közölte: közokirat-hamisítás gyanúja miatt nem az ügyészség rendelte el a nyomozást, hanem az V. Kerületi Rendőrkapitányság. A kormánylap azt állította, hogy a nyomozást az ügyészség rendelte el, méghozzá saját hatáskörben. Az interneten is olvasható határozatból azonban egyértelműen kiderül: a nyomozást a Lamperth Mónika belügyminiszter által felügyelt budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságon indították, és csak utóbb vonták azt ügyészi hatáskörbe. A kormánypárti Népszava feltehetően azért állította mindezt, mert a miniszterelnöknek különösen kínos lehet, hogy nem a Fidesz-elfogultsággal vádolt ügyészség, hanem az a rendőrség döntött a büntetőeljárás megindításáról, amelynek felügyeletét a kormány tagjaként a belügyminiszter látja el. A fantom Nomentana Kft. esetében múlt hét csütörtökön az ügyészségen tett feljelentést Deutsch-Für Tamás mellett Répássy Róbert és Szijjártó Péter. A feljelentés szerint Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként – Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy, a cégbíróságon be nem jegyzett, azaz nem létező céget működtetett jogellenesen 1993 szeptembere és 1995 decembere között. Ez a társaság törvénytelenül használta a bejegyzési eljárás során megszerzett adószámot, a társadalombiztosítási törzsszámot és a statisztikai számot. 1996 januárjában Gyurcsányék létrehoztak – szintén Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy másik gazdasági társaságot. Ezt a céget a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte. A nem létező és a valódi Nomentana Kft. egymástól teljesen különböztek. Eltérők voltak cégbejegyzési számaik, székhelyeik, ügyvezetőik és – Gyurcsány Ferenc kivételével – a tulajdonosaik is. A valódi Nomentana Kft. azért, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. több évig tartó törvénytelen működését, megpróbálta a két céget azonosként feltüntetni. Ahhoz, hogy ezt végre tudják hajtani, a valódi Nomentana Kft. a hatóságok által vezetett közhiteles nyilvántartásokba a nem létező Nomentana Kft. azonosító számait jelentette be, és az ezeket tartalmazó közokiratokat sajátjaként küldte meg a hatóságoknak. A Nomentana Kft. több mint hét évig folyamatosan használta és felhasználta fantomtársa azonosító jegyeit, és ennek alapján a hatóság valótlan adatokat, tényeket jegyzett be a közhiteles nyilvántartásokba. Polt Péter legfőbb ügyész gyors vizsgálatot ígért a Nomentana-ügyben, ami az eddigi Gyurcsány-cégek miatt történt feljelentések esetében tanúsított ügyészi tempót figyelembe véve több mint meglepő – állítják jogi szakértőink. Az ügyészségnek ugyanis a Nomentana-ügy megalapozott kivizsgálásához nemcsak a Cégbíróságtól, hanem más hatóságoktól – az adó- és a statisztikai hivataltól –, valamint az Altus Rt.-től be kell kérnie iratokat. A teljes körű felderítéshez tanúmeghallgatások is elengedhetetlennek tűnnek. Ezt különösen az indokolja, hogy Gyurcsány Ferenc az a személy, aki a fantom és a valódi Nomentana Kft.-t összeköti. Ő az ugyanis, aki a fantomcégnek és az igazi Nomentana Kft.-nek egyaránt tulajdonosa és ügyvezetője is volt. Feltehetően a kormányfő az egyetlen, aki vallomást tud tenni a hatóságok előtt arról, hogy a fantom kft. azonosítószámai miként kerültek a valódi kft.-hez, és az milyen célból használta őket. Ez ugyanis kizárólag az iratokból nem deríthető ki. Szakértőink szerint egy esetben várható az ügy gyors lezárása, akkor, ha az ügyészség csakis az iratok tanulmányozására hagyatkozik, és a feljelentés tárgyává tett bűncselekmény büntethetőségét elévültnek nyilvánítja. Ez pedig elvileg nem lehetséges, hiszen amennyiben a közokirat-hamisítás még 2003-ban is folyt, úgy a bűncselekmény a három-, illetve ötéves elévülési időn belül van.