A dél-tiroli példa adaptációja III.rész
2007.09.19. 23:02
A tanulmány II.részének folytatása
III. A Statútum fôbb részei 1. A Statútum szerkezete 6 1972. augusztus 31-én fogadták el Dél-Tirol autonómiáját szabályozó törvényt. Fôbb pontjai a következôk: I. Trentino–Dél-Tirol régió, valamint Trien és Bozen provincia létesítése Általános rendelkezések 1–3§ Régió jogosítványai 4–7§ Provinciák jogosítványai 8–14§ A régiókban és provinciákban érvényes közös rendelkezések 16–23§ II. A régió és a provincia szervei 24–46§ illetve 47–54§ III. A régió és a provincia törvényeinek, rendelkezéseinek jóváhagyása, megerôsítése, közzététele 55–60§ IV. Helyi köztestületek 61–65§ V. A régió és a provincia közjavai, közvagyona 66–68§ VI. A régió és a provincia pénzügyei 69–86§ VII. Állam, régió, tartomány közötti kapcsolatok 87–88§ VIII. Állami hivatalok alkalmazottainak létszámtervei Bozen provinciában 89§ IX. A jogszolgáltatás szervei 90–96§ X. Ellenôrzés az Alkotmánybíróság által 97–98§ XI. A német és a ladin nyelv használata 99–102§ XII. Záró és átmeneti rendelkezések 103–115§ E rendelkezések közül kiemelve tárgyaljuk az autonómia és központi hatalom, a nyelvhasználat és az oktatás, valamint a régió és a provincia pénzügyeinek kérdéskörét. 2. Autonómia és központi hatalom A párizsi szerzôdés szövegezése szerint Bolzano és Trento lakosságának biztosítják az autonóm regionális törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlását. Az Autonómia Statútum alapja a párizsi szerzôdés eme rendelkezése, és ez szolgál alapul az intézményi keretek megfogalmazására, valamint a különféle jogosítványok és korlátok meghatározására. Trentino–Dél-Tirol a Statútum 1. cikke szerint „az egy és oszthatatlan Olasz Köztársaság politikai egységén belül” az alkotmány alapelveinek megfelelô jogi személyiséggel rendelkezô autonóm körzetként létesül, amely Trient és Bozen megyéket foglalja magában. A törvényhozás jogát az autonómia keretében a körzet és a két megye az alkotmánnyal, az állam jogrendjének alapelveivel, a nemzeti érdekekkel és a helyi nyelvi kisebbségek védelmével összhangban gyakorolhatják. Hogy milyen területekre nézve rendelkeznek a törvényalkotás jogával, a Statútumban részletes felsorolást találunk. Így Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13 6 Mivel a Statútum szerkezetérôl, egyes részeinek elemzésérôl a szakirodalom meglehetôsen bô, jelen munkánkban csupán rávilágítunk a modellértékûséget hordozó összetevôkre, és kiemeljük a legfontosabbakat, amelyek például szolgálhatnak tárgyunk vizsgálatában. a megyék jogkörébe tartoznak olyan, a nemzeti identitás megôrzése szempontjából fontos területek, mint a történelmi, mûvészeti és népi értékek védelme és gondozása, helynevek adása a kétnyelvûség kötelezettségével, helyi szokások, hagyományok, kulturális intézmények (könyvtárak, akadémiák, intézetek, múzeumok), helyi mûvészeti, kulturális és oktatási rendezvények, tájvédelem, iskolaépítés. Igazgatási autonómia kapcsolódik a jogalkotás autonómiájához.7 A körzet törvényhozó szerve a Körzeti Tanács (Regionalrat), a megyéké a Megyei Közgyûlés (Landtag). A végrehajtásé a kormánynak tekinthetô Körzeti Bizottság és Megyebizottság (Regional-, Landesausschuss). Dél-Tirol ötévenként választott 35 Landtag-képviselôje Trentino egyidejûleg választott ugyancsak 35 képviselôjével együtt alkotja a körzet hetven tagú törvényhozását. Törvényjavaslatokat a képviselôk, a kormány, valamint kétezer aláírás támogatásával egyes polgárok is benyújthatnak. A Landtag egyszerû szótöbbséggel dönt. Az elfogadott törvényjavaslatot meg kell küldeni a megye kormánybiztosának, aki visszautalhatja azt, ha úgy véli, hogy az túllépi az autonóm jogosítványokat, ellenkezik a nemzeti vagy megyei érdekekkel, ideértve a kisebbségek jogainak sérelmét is. A törvényhozásnak módja van abszolút többséggel újra megszavazni a törvényt, és ha a római kormány 15 napon belül nem fordul az Alkotmánybírósághoz, a törvény hatályba lép. Különleges, nyelvcsoportonkénti szavazást tesz lehetôvé a Statútum arra az esetre, ha egy javaslat sérteni látszik a különbözô nyelvcsoportok jogegyenlôségét, népi és kulturális sajátosságát, és azt egy ilyen csoport képviselôinek többsége kéri. 3. Nyelvhasználat és oktatás A Statútum második cikke mondja ki, hogy a körzeten belül minden nyelvcsoport (német, olasz, ladin) tagjai jogegyenlôséget élveznek, mindegyikük etnikai és kulturális sajátosságai védelemben részesülnek. Az olasz nyelv egyedüli használata kizárólag a katonai intézményeken belül érintetlen.8 A közigazgatásban is irányadó a nyelvi egyenjogúság. Ez vonatkozik a Dél-Tirolban székelô körzeti hatáskörû szervekre és a koncessziós közfeladatot ellátó vállalatokra is. Egy 1988. évi végrehajtási rendelet alapján a hivatali helyiségekben ki kell függeszteni a figyelmeztetést a szabad nyelvhasználat jogára, sôt azt is, hogy a hivatalnokot milyen szankció fenyegeti, ha ezt a jogot megsértené. A közigazgatási eljárás a német nyelvû polgárokkal szemben a német helységneveket is köteles használni, ha egy dél-tiroli törvény az ilyen helységnév létezését megállapította. 14 A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetôségei a határon túli magyarok vonatkozásában 7 A 16. cikk szerint: „Azokon a területeken és azokon a határokon belül, amelyek közt a körzet és a megyék törvényi rendelkezéseket hozhatnak, az igazgatási jogosítványokat, melyek a korábbi rend szerint az államot illették, a körzet és a megye gyakorolja.” 8 A 100. cikk szerint: „Dél-Tirol német nyelvû polgárainak joga van a bíróságokkal, a közigazgatás szerveivel és hivatalaival, amelyek székhelye a megyében van vagy körzeti hatáskörûek, valamint a közszolgálatot ellátó koncessziós vállalatokkal való érintkezésben anyanyelvüket használni.” A 100. cikkben felsorolt szervek és vállalatok írásban és szóban annak a nyelvét használják, aki hozzájuk fordul. Ha az írásbeli érintkezés hivatalból indul, az annak a polgárnak a feltételezhetô nyelvén folyik, akihez az iratot intézik. A hivatalos érintkezés nyelvi szabályozására jellemzésül: a katonai intézményekre vonatkozó fenti szabály alkalmazásával kapcsolatban vitás volt, hogy az ugyancsak a fegyveres erôkhöz tartozó carabinieri és pénzügyôrség gyakorlatában is kizárólagos-e az olasz nyelv vagy sem. Az 1993-ban hatályba lépett, bíróságokra és rendôrségre vonatkozó rendelet ezt úgy rendezi, hogy az olasz nyelv kizárólagossága egyértelmûen csak a belsô érintkezésre vonatkozik, míg a külsô, ügyfelekkel folyó eljárásra a nyelvi egyenjogúság szabálya érvényes. Így a kihallgatás azon a nyelven folyik, amelyet a gyanúsított a feltett kérdésre anyanyelvének nevez meg. Ha nem nyilatkozik, a „feltételezett” nyelven. A bírósági eljárásban is messzemenô nyelvi jogosítványok érvényesülnek. A büntetôeljárás egynyelvû, németül vagy olaszul folyik. Ha a gyanúsított vagy vádlott nem nyilatkozik, itt is a feltételezett nyelvet kell alkalmazni a bírósági irat szerkesztésénél. Az elsô irat kézhezvételétôl számított tíz napon belül a címzett kifogással élhet. A bíróság ezt és minden korábbi iratot az eljárási költségek terhére a kívánt nyelvre fordítja, és minden további irat ilyen nyelven készül. Ilyen kifogás nélkül is joga van a vádlottnak a tárgyaláson kérni, hogy németül hallgassák meg – anélkül, hogy a korábbi iratokat le kellene németre fordítani. A kívánt eljárási nyelven a vádlott egy alkalommal változtatni is jogosult. Tanúkat anyanyelvükön hallgatnak meg, de a kérdések és válaszok az eljárás nyelvén kerülnek jegyzôkönyvbe, ha ez történetesen a másik nyelv. Több vádlott esetén az eljárás kétnyelvûvé válik, ha a vádlottak nem azonos anyanyelvûek. Az ügyész vádbeszéde két nyelven hangzik el, ugyanígy az ítélethirdetés is. A polgári perekben a felek szabadon határozhatják meg, hogy irataikat németül vagy olaszul szerkesztik. Ha a kereset és válaszirat azonos nyelvû, úgy az eljárás ezen a nyelven fog folyni. Ha az alperes a másik nyelven készíti elô periratát, az eljárás kétnyelvû lesz úgy, hogy a perköltségek terhére a bíróság minden periratot erre a másik nyelvre lefordít. A kétnyelvûségnek ez a szintje természetesen összefügg az oktatással. A „katakomba- iskolák” korszaka után az olasz kormány már 1945–1947 folyamán több dekrétumban helyreállította a német nyelvû oktatást. A kétnyelvû vagy egynyelvû iskolák sokat vitatott típusai közül a Statútum az egynyelvû német, olasz és ladin iskolák rendszerét választotta. Óvodákban, elemi és középiskolákban egyaránt olyan tanerôk oktatnak, akiknek az iskola nyelve anyanyelvük. A másik – olasz vagy német – nyelv oktatása az elemi iskola második vagy harmadik osztályában kezdôdik.9 A dél-tiroli autonómia lehetôvé teszi, hogy Ausztria az olasz állammal szemben lojális német anyanyelvû dél-tiroliak kulturális hazájának (Mutterkulturland) szerepét töltse be. Különösen érvényes ez a felsôoktatásra. A párizsi szerzôdésben kimondott elvet már egy 1952-ben kötött megállapodás érvényesítette, kimondva az egyetemi és fôiskolai diplomák és címek kölcsönös elismerését. Az innsbrucki egyetem, amely szinte a dél-tiroli „tartományi egyetem” szerepét tölti be, a padovai egyetemmel közös terv szerint folytatja az olasz jog kétnyelvû oktatását. Mindemellett ma már Dél-Tirolnak is van német nyelvû saját egyeteme. Egy állami törvény 1997 májusában Dél-Tirol megyére ruházta az egyetem létesítésének jogát. Így 1997. október 1-jével megalapították Bozenben a „Freie Universität Bozen” nevû felsôoktatási intézményt. Dél-Tirolban a kétnyelvûség mindenütt tapasztalható jelensége az alap, amely megteremti az Autonómia Statútum gyakorlati érvényesítésének feltételeit. 4. A régió és a provincia pénzügyei Elöljáróban ki kell térnünk a régió és az azt alkotó két provincia közjavaira és közvagyonára. 10 A Statútum a kizárólagosan regionális érdekû javakat a régió közjavai kö- Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15 9 A beíratás az apa vagy a gyermek törvényes képviselôjének egyszerû kérelmére történik. A beírás megtagadása esetén a bozeni közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. Gyakori jelenség, hogy olasz szülôk a német nyelvtudás fontosságára tekintettel gyermeküket német iskolába kívánják beíratni. Ez megtagadható, ha a gyermek hiányos német tudása az oktatás menetét károsan befolyásolná. Vitás esetben egy olasz–német paritásos bizottság dönt, amelynek elnöke olasz tanuló esetében olasz, német esetében német. 10 Ezt a kérdést a Statútum 66–68. cikkei tárgyalják. zé sorolja. Utak, autópályák, vasutak, vízvezetékek, állami tulajdonban lévô erdôk, bányák stb., valamint közszolgálati rendeltetésû épületek és javak a régió vagyonát képezik. Mindezek az állam részérôl történô átadásának módját a Statútum vonatkozó végrehajtási rendeletei határozzák meg. Hasonlóan a fenti közjavakhoz az állami jogosítványok is a régió örökébe lépnek. Három kivétel van: a katonai közjavak, az össz-állami jellegû közszolgálatokra vonatkozó jogosítványok, valamint azok, amelyek regionális hatáskörû területekhez tartoznak. A régió bevételeinek részét képezi az állami adóbevételbôl való részesedés a következô mértékben:11 a.) kilenctized az öröklés, ajándékozás és az örökségek nettó összértéke utáni adókból; b.) kéttized a régió területén beszedett általános jövedelemadóból, a helyi területeket törvény szerint illetô részesedés levonásával; c.) kilenctized a lottó-jövedelembôl a nyereségek levonásával. A provinciák bevételét képezik:12 a.) a területükön áram- és gázfogyasztás után beszedett adóból származó bevétel; b.) a köztulajdonú vizek levezetésére adott koncessziók után törvényesen megállapított díjak összegének kilenctizede; c.) tartózkodási, üdülô és idegenforgalmi adó; d.) telek- és épületadók pótléka; valamint ezen adók és a földjáradékadóból származó jövedelem kilenctizede; e.) jövedelemadók kilenctizede; f.) egyéb állam által beszedett adók meghatározott hányadai; g.) saját adók kivetése, illetve ezek pótléka. A pénzek elosztásában nagy szerepe van a nyelvcsoportoknak. Adott például egy olyan lehetôség, amelyet a 84. cikk így fogalmaz meg: „Valamely nyelvcsoport többségének indítványára a régió és Bozen provincia költségvetési elôirányzatainak egyes fejezeteirôl nyelvcsoportok szerint külön kell szavazni”. Vita esetén meghatározott eljárásban egy négytagú, paritásos alapon létrehozott bizottság dönt. Ha e fórumon sem születik többségi döntés, akkor a régió közigazgatási bizottságához megy a kérdés, amelynek ítéletet kell hoznia a jóvá nem hagyott költségvetési fejezetek tekintetében. 16 A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetôségei a határon túli magyarok vonatkozásában.
|