III. A Statútum fôbb részei
1. A Statútum szerkezete 6
1972. augusztus 31-én fogadták el Dél-Tirol autonómiáját szabályozó törvényt. Fôbb
pontjai a következôk:
I. Trentino–Dél-Tirol régió, valamint Trien és Bozen provincia létesítése
Általános rendelkezések 1–3§
Régió jogosítványai 4–7§
Provinciák jogosítványai 8–14§
A régiókban és provinciákban érvényes közös rendelkezések 16–23§
II. A régió és a provincia szervei 24–46§ illetve 47–54§
III. A régió és a provincia törvényeinek, rendelkezéseinek jóváhagyása, megerôsítése,
közzététele 55–60§
IV. Helyi köztestületek 61–65§
V. A régió és a provincia közjavai, közvagyona 66–68§
VI. A régió és a provincia pénzügyei 69–86§
VII. Állam, régió, tartomány közötti kapcsolatok 87–88§
VIII. Állami hivatalok alkalmazottainak létszámtervei Bozen provinciában 89§
IX. A jogszolgáltatás szervei 90–96§
X. Ellenôrzés az Alkotmánybíróság által 97–98§
XI. A német és a ladin nyelv használata 99–102§
XII. Záró és átmeneti rendelkezések 103–115§
E rendelkezések közül kiemelve tárgyaljuk az autonómia és központi hatalom, a
nyelvhasználat és az oktatás, valamint a régió és a provincia pénzügyeinek kérdéskörét.
2. Autonómia és központi hatalom
A párizsi szerzôdés szövegezése szerint Bolzano és Trento lakosságának biztosítják az autonóm
regionális törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlását. Az Autonómia Statútum
alapja a párizsi szerzôdés eme rendelkezése, és ez szolgál alapul az intézményi keretek
megfogalmazására, valamint a különféle jogosítványok és korlátok meghatározására.
Trentino–Dél-Tirol a Statútum 1. cikke szerint „az egy és oszthatatlan Olasz Köztársaság
politikai egységén belül” az alkotmány alapelveinek megfelelô jogi személyiséggel
rendelkezô autonóm körzetként létesül, amely Trient és Bozen megyéket foglalja
magában.
A törvényhozás jogát az autonómia keretében a körzet és a két megye az alkotmánnyal,
az állam jogrendjének alapelveivel, a nemzeti érdekekkel és a helyi nyelvi kisebbségek
védelmével összhangban gyakorolhatják. Hogy milyen területekre nézve
rendelkeznek a törvényalkotás jogával, a Statútumban részletes felsorolást találunk. Így
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
6 Mivel a Statútum szerkezetérôl, egyes részeinek elemzésérôl a szakirodalom meglehetôsen bô, jelen munkánkban
csupán rávilágítunk a modellértékûséget hordozó összetevôkre, és kiemeljük a legfontosabbakat, amelyek például
szolgálhatnak tárgyunk vizsgálatában.
a megyék jogkörébe tartoznak olyan, a nemzeti identitás megôrzése szempontjából
fontos területek, mint a történelmi, mûvészeti és népi értékek védelme és gondozása,
helynevek adása a kétnyelvûség kötelezettségével, helyi szokások, hagyományok, kulturális
intézmények (könyvtárak, akadémiák, intézetek, múzeumok), helyi mûvészeti,
kulturális és oktatási rendezvények, tájvédelem, iskolaépítés. Igazgatási autonómia
kapcsolódik a jogalkotás autonómiájához.7
A körzet törvényhozó szerve a Körzeti Tanács (Regionalrat), a megyéké a Megyei
Közgyûlés (Landtag). A végrehajtásé a kormánynak tekinthetô Körzeti Bizottság és
Megyebizottság (Regional-, Landesausschuss). Dél-Tirol ötévenként választott 35
Landtag-képviselôje Trentino egyidejûleg választott ugyancsak 35 képviselôjével
együtt alkotja a körzet hetven tagú törvényhozását. Törvényjavaslatokat a képviselôk, a
kormány, valamint kétezer aláírás támogatásával egyes polgárok is benyújthatnak. A
Landtag egyszerû szótöbbséggel dönt. Az elfogadott törvényjavaslatot meg kell küldeni
a megye kormánybiztosának, aki visszautalhatja azt, ha úgy véli, hogy az túllépi az
autonóm jogosítványokat, ellenkezik a nemzeti vagy megyei érdekekkel, ideértve a kisebbségek
jogainak sérelmét is. A törvényhozásnak módja van abszolút többséggel
újra megszavazni a törvényt, és ha a római kormány 15 napon belül nem fordul az Alkotmánybírósághoz,
a törvény hatályba lép.
Különleges, nyelvcsoportonkénti szavazást tesz lehetôvé a Statútum arra az
esetre, ha egy javaslat sérteni látszik a különbözô nyelvcsoportok jogegyenlôségét, népi
és kulturális sajátosságát, és azt egy ilyen csoport képviselôinek többsége kéri.
3. Nyelvhasználat és oktatás
A Statútum második cikke mondja ki, hogy a körzeten belül minden nyelvcsoport (német,
olasz, ladin) tagjai jogegyenlôséget élveznek, mindegyikük etnikai és kulturális
sajátosságai védelemben részesülnek. Az olasz nyelv egyedüli használata kizárólag a
katonai intézményeken belül érintetlen.8
A közigazgatásban is irányadó a nyelvi egyenjogúság. Ez vonatkozik a Dél-Tirolban
székelô körzeti hatáskörû szervekre és a koncessziós közfeladatot ellátó vállalatokra
is. Egy 1988. évi végrehajtási rendelet alapján a hivatali helyiségekben ki kell függeszteni
a figyelmeztetést a szabad nyelvhasználat jogára, sôt azt is, hogy a hivatalnokot
milyen szankció fenyegeti, ha ezt a jogot megsértené. A közigazgatási eljárás a
német nyelvû polgárokkal szemben a német helységneveket is köteles használni, ha
egy dél-tiroli törvény az ilyen helységnév létezését megállapította.
14 A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetôségei a határon túli magyarok vonatkozásában
7 A 16. cikk szerint: „Azokon a területeken és azokon a határokon belül, amelyek közt a körzet és a megyék törvényi
rendelkezéseket hozhatnak, az igazgatási jogosítványokat, melyek a korábbi rend szerint az államot illették, a körzet
és a megye gyakorolja.”
8 A 100. cikk szerint: „Dél-Tirol német nyelvû polgárainak joga van a bíróságokkal, a közigazgatás szerveivel és hivatalaival,
amelyek székhelye a megyében van vagy körzeti hatáskörûek, valamint a közszolgálatot ellátó koncessziós
vállalatokkal való érintkezésben anyanyelvüket használni.” A 100. cikkben felsorolt szervek és vállalatok írásban és
szóban annak a nyelvét használják, aki hozzájuk fordul. Ha az írásbeli érintkezés hivatalból indul, az annak a polgárnak
a feltételezhetô nyelvén folyik, akihez az iratot intézik. A hivatalos érintkezés nyelvi szabályozására jellemzésül:
a katonai intézményekre vonatkozó fenti szabály alkalmazásával kapcsolatban vitás volt, hogy az ugyancsak a
fegyveres erôkhöz tartozó carabinieri és pénzügyôrség gyakorlatában is kizárólagos-e az olasz nyelv vagy sem. Az
1993-ban hatályba lépett, bíróságokra és rendôrségre vonatkozó rendelet ezt úgy rendezi, hogy az olasz nyelv kizárólagossága
egyértelmûen csak a belsô érintkezésre vonatkozik, míg a külsô, ügyfelekkel folyó eljárásra a nyelvi
egyenjogúság szabálya érvényes. Így a kihallgatás azon a nyelven folyik, amelyet a gyanúsított a feltett kérdésre
anyanyelvének nevez meg. Ha nem nyilatkozik, a „feltételezett” nyelven.
A bírósági eljárásban is messzemenô nyelvi jogosítványok érvényesülnek. A büntetôeljárás
egynyelvû, németül vagy olaszul folyik. Ha a gyanúsított vagy vádlott nem nyilatkozik, itt
is a feltételezett nyelvet kell alkalmazni a bírósági irat szerkesztésénél. Az elsô irat kézhezvételétôl
számított tíz napon belül a címzett kifogással élhet. A bíróság ezt és minden korábbi iratot
az eljárási költségek terhére a kívánt nyelvre fordítja, és minden további irat ilyen nyelven
készül. Ilyen kifogás nélkül is joga van a vádlottnak a tárgyaláson kérni, hogy németül hallgassák
meg – anélkül, hogy a korábbi iratokat le kellene németre fordítani. A kívánt eljárási nyelven
a vádlott egy alkalommal változtatni is jogosult. Tanúkat anyanyelvükön hallgatnak meg,
de a kérdések és válaszok az eljárás nyelvén kerülnek jegyzôkönyvbe, ha ez történetesen a
másik nyelv. Több vádlott esetén az eljárás kétnyelvûvé válik, ha a vádlottak nem azonos anyanyelvûek.
Az ügyész vádbeszéde két nyelven hangzik el, ugyanígy az ítélethirdetés is. A polgári
perekben a felek szabadon határozhatják meg, hogy irataikat németül vagy olaszul szerkesztik.
Ha a kereset és válaszirat azonos nyelvû, úgy az eljárás ezen a nyelven fog folyni. Ha
az alperes a másik nyelven készíti elô periratát, az eljárás kétnyelvû lesz úgy, hogy a perköltségek
terhére a bíróság minden periratot erre a másik nyelvre lefordít.
A kétnyelvûségnek ez a szintje természetesen összefügg az oktatással. A „katakomba-
iskolák” korszaka után az olasz kormány már 1945–1947 folyamán több dekrétumban
helyreállította a német nyelvû oktatást. A kétnyelvû vagy egynyelvû iskolák sokat
vitatott típusai közül a Statútum az egynyelvû német, olasz és ladin iskolák rendszerét
választotta. Óvodákban, elemi és középiskolákban egyaránt olyan tanerôk oktatnak,
akiknek az iskola nyelve anyanyelvük. A másik – olasz vagy német – nyelv oktatása az
elemi iskola második vagy harmadik osztályában kezdôdik.9
A dél-tiroli autonómia lehetôvé teszi, hogy Ausztria az olasz állammal szemben lojális
német anyanyelvû dél-tiroliak kulturális hazájának (Mutterkulturland) szerepét töltse
be. Különösen érvényes ez a felsôoktatásra. A párizsi szerzôdésben kimondott elvet
már egy 1952-ben kötött megállapodás érvényesítette, kimondva az egyetemi és
fôiskolai diplomák és címek kölcsönös elismerését.
Az innsbrucki egyetem, amely szinte a dél-tiroli „tartományi egyetem” szerepét tölti
be, a padovai egyetemmel közös terv szerint folytatja az olasz jog kétnyelvû oktatását.
Mindemellett ma már Dél-Tirolnak is van német nyelvû saját egyeteme. Egy állami
törvény 1997 májusában Dél-Tirol megyére ruházta az egyetem létesítésének jogát.
Így 1997. október 1-jével megalapították Bozenben a „Freie Universität Bozen” nevû
felsôoktatási intézményt.
Dél-Tirolban a kétnyelvûség mindenütt tapasztalható jelensége az alap, amely
megteremti az Autonómia Statútum gyakorlati érvényesítésének feltételeit.
4. A régió és a provincia pénzügyei
Elöljáróban ki kell térnünk a régió és az azt alkotó két provincia közjavaira és közvagyonára.
10 A Statútum a kizárólagosan regionális érdekû javakat a régió közjavai kö-
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
9 A beíratás az apa vagy a gyermek törvényes képviselôjének egyszerû kérelmére történik. A beírás megtagadása
esetén a bozeni közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. Gyakori jelenség, hogy olasz szülôk a német nyelvtudás
fontosságára tekintettel gyermeküket német iskolába kívánják beíratni. Ez megtagadható, ha a gyermek hiányos német
tudása az oktatás menetét károsan befolyásolná. Vitás esetben egy olasz–német paritásos bizottság dönt,
amelynek elnöke olasz tanuló esetében olasz, német esetében német.
10 Ezt a kérdést a Statútum 66–68. cikkei tárgyalják.
zé sorolja. Utak, autópályák, vasutak, vízvezetékek, állami tulajdonban lévô erdôk, bányák
stb., valamint közszolgálati rendeltetésû épületek és javak a régió vagyonát képezik.
Mindezek az állam részérôl történô átadásának módját a Statútum vonatkozó
végrehajtási rendeletei határozzák meg.
Hasonlóan a fenti közjavakhoz az állami jogosítványok is a régió örökébe lépnek.
Három kivétel van: a katonai közjavak, az össz-állami jellegû közszolgálatokra vonatkozó
jogosítványok, valamint azok, amelyek regionális hatáskörû területekhez tartoznak.
A régió bevételeinek részét képezi az állami adóbevételbôl való részesedés a következô
mértékben:11
a.) kilenctized az öröklés, ajándékozás és az örökségek nettó összértéke utáni
adókból;
b.) kéttized a régió területén beszedett általános jövedelemadóból, a helyi területeket
törvény szerint illetô részesedés levonásával;
c.) kilenctized a lottó-jövedelembôl a nyereségek levonásával.
A provinciák bevételét képezik:12
a.) a területükön áram- és gázfogyasztás után beszedett adóból származó bevétel;
b.) a köztulajdonú vizek levezetésére adott koncessziók után törvényesen megállapított
díjak összegének kilenctizede;
c.) tartózkodási, üdülô és idegenforgalmi adó;
d.) telek- és épületadók pótléka; valamint ezen adók és a földjáradékadóból származó
jövedelem kilenctizede;
e.) jövedelemadók kilenctizede;
f.) egyéb állam által beszedett adók meghatározott hányadai;
g.) saját adók kivetése, illetve ezek pótléka.
A pénzek elosztásában nagy szerepe van a nyelvcsoportoknak. Adott például egy
olyan lehetôség, amelyet a 84. cikk így fogalmaz meg: „Valamely nyelvcsoport többségének
indítványára a régió és Bozen provincia költségvetési elôirányzatainak egyes fejezeteirôl
nyelvcsoportok szerint külön kell szavazni”. Vita esetén meghatározott eljárásban
egy négytagú, paritásos alapon létrehozott bizottság dönt. Ha e fórumon sem
születik többségi döntés, akkor a régió közigazgatási bizottságához megy a kérdés,
amelynek ítéletet kell hoznia a jóvá nem hagyott költségvetési fejezetek tekintetében.
16 A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetôségei a határon túli magyarok vonatkozásában.