Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja

2005 végére, 512 ezernyire zsugorodott a felvidéki magyarok száma, a tavalyi évről egyelőre nincsenek adatok. Lamlp Zsuzsa pozsonyi szociológus lapunknak elmondta, hogy a fogyásnak több oka is van, ezek egyike a nemzetváltás: az asszimiláció miatt az utolsó népszámláláskor a legtöbben szlováknak vallották magukat, de 4000-4500 magyar román nemzetiségűvé „változott”.

„A tényezők közt szerepel, hogy a kilencvenes években csökkent Szlovákia összlakossága és így természetesen kevesebb magyar lett. Fontos ok a migráció is: vannak olyan szlovák állampolgárok, akik külföldre vándoroltak a megélhetés vagy tanulmányaik miatt és ott ragadtak” – magyarázta a szociológus, akitől megtudtuk azt is, hogy a népszámláláskor néhányan nem vallották be a nemzetiségüket: ezt a jelenséget a félelem is kiválthatja, sokan intim adatként kezelik nemzetiségüket, de voltak olyanok is, akik eltévesztették az erre vonatkozó sor kitöltését. „A fogyáshoz természetesen hozzájárul a társadalmi politikai közhangulat is: 2005 végi adatok szerint az azt megelőző években a magyarlakta vidékek felében nőtt az összlakosság száma, lehet, ehhez az is hozzájárult, hogy az MKP is kormánypárt volt” – fejtegette a szakember.

Lampl Zsuzsa szerint fontos szerepet játszik továbbá az, hogy a szülő milyen tannyelvű iskolába íratja gyermekét. „Kilenc évvel ezelőtt egy felmérés segítségével megpróbáltuk rájönni, hogy miért adják a magyarok szlovák tanintézménybe csemetéiket. Kiderült, hogy az iskolaválasztás egyrészt a szülő identitásáról szól: általában olyan emberek teszik le a voksukat az államnyelven oktató intézmény mellett, akik nem tartják fontosnak a nemzetiséget és azt, hogy a gyermekük magyar legyen. Döntésüket legtöbbször azzal indokolják, hogy így majd jobban érvényesül a gyerek. Ez azonban csak alibi, igazából nem akarják bevallani, hogy azt szeretnék, hogy a gyerekük szlovák legyen. A tanintézmény nyelvezete nem garancia az érvényesülésre: ez egy hibásan kialakított kép, amely generációról generációra ruházódik át” – magyarázta a szociológus.

Lamlp Zsuzsa azt nem tudta megmondani, hogyan lehetne megállítani a folyamatot, véleménye szerint azonban egy olyan közeget kellene kialakítani, ahol magyarként jól érzik magukat az emberek, biztos az egszisztenciájuk, és nem szembesítik őket állandóan azzal, hogy magyarok. „Mindezek ellenére a felmérések nem mutatják, hogy Szlovákiában rosszul éreznék magukat a magyarok” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a fiatalok számára kevésbé fontos a nemzet fogalma, és ez is a kiváltó okok egyike: vannak olyan emberek, akiknél ez később fontossá válik, azonban egy vegyes házasság folytán még jobban gyengülhet az érzés.

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre több gyereket íratnak magyar iskolába: ez feltehetően a Rákóczi Szövetség Beíratási programjának is köszönhető. 2006 őszén, nyolc év óta először fordult elő, hogy Komáromban a nemzetiségi arányokhoz képest (száz lakosból 61 magyar, 39 szlovák) több magyar elsőst írattak a város alapiskoláiba (2006-ban 192:162, míg idén eddig 212: 124 az arány), mint szlovákot, a végzősöknél azonban még fordított a helyzet.

Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatónője hétfőn bejelentette, hogy az idei év beíratási programja minden elképzelést fölülmúlt: eggyel több első osztályt tudnak majd indítani szeptembertől, mint a korábbi években. Majdnem 900 gyermek látogatja az Ady Endre Alapiskolát, így országosan is az egyik legnagyobb ilyen intézménynek számít a párkányi.
-p –a (Hídlap)

Ugyanakkor e gyűlöletkeltő politikai megnyilvánulások és nyomukban a magyarok iránt megmutatkozó bizalmatlanság bizonytalanítja el a szlovákiai magyarokat olyannyira, hogy nemzeti önbecsülésük meggyengülésével egyre inkább a szlovák állam iránti lojalitásukat próbálják kifejezi.

Lemondanak az anyanyelvi oktatás jogáról, hogy munkahelyükön, a közigazgatásban alig használják anyanyelvüket, csak hogy megfeleljenek a szlovák elvárásoknak. Ez pedig egyenes út az asszimilációhoz.

Kevesen ismerik fel a helyzetben rejlő veszélyt, ezért jelenhet meg például az osztrák Die Presse című lapban minden visszhang nélkül olyan hazugság – Ján Slota szájából –, hogy a magyarok száma 250 ezerről 450 ezerre nőtt a szlovákok „brutális elmagyarosításának” eredményeként.

Az igazságot valóban a számok árulják el: míg 1970-ben Csehszlovákia szlovákiai részének összlakossága 4 537 290 főt tett ki, a magyarok lélekszáma pedig 552 006 személy volt, a lakosság 12,2 százaléka, húsz évvel később, tehát a rendszerváltást követő első népszámlálás után Szlovákia lakosainak száma 5 274 335-re nőt, a növekedés mértéke meghaladta a húsz százalékot, miközben a magyarok száma 567 296-ra emelkedett, ami a nyolcszázalékos növekedési indexet sem éri el. Azaz a magyarok aránya az országban már csak 10,7 százalékot tett ki a lassú, de folyamatos asszimiláció bizonyítékaként.

Az asszimilációs folyamat drámaian felgyorsult a kilencvenes években, hiszen ekkor Szlovákia összlakosságának száma továbbra is nőtt, 5 379 455 főre emelkedett, a magyaroké viszont csaknem 47 ezerrel csökkent, vagyis 520 528-ra zsugorodott, s a lakosságnak immár csak a 9,7 százalékát tette ki.

A drámai fogyásnak a szakértő szerint két oka van:

a kilencvenes évek magyarellenes meciari politikája sok embert elbizonytalanított, s inkább szlováknak vallotta magát;

s ugyanennek a nyomásnak engedtek azok, akik a hetvenes–nyolcvanas években már szlovák nyelvű iskolába jártak, s kulturális aszszimilációjukat a teljes nemzeti beolvadás követte a 2001-ben megtartott népszámlálás idejére.

(Magyar Nemzet)

1935. december 30-án a Slovenský východ című felvidéki lap ezeket írta: „A kassai korzón még ma is csak magyar beszédet lehet hallani. Most már értitek, miért nem lehet Kassa szlovák város. A kassai konzulátust meg kell szüntetni vagy föl kell robbantani, a magyarokat pedig örökre ki kell kergetni Kassáról.”

1935-ben az Univerzul című bukaresti lap ezeket írta: „Itt az ideje, hogy Mátyás király kolozsvári szobra helyébe Avram Janku szobrát tegyük. Bár Mátyás szobra gyönyörű, ki kell cserélni azt, mert a magyar uralom jelképe.”

Fortyog a szlovák asszimilációs olvasztótégely Felvidéken