Ma már a magyar társadalom még felületesen és még részlegesen sem ismeri a saját helyzetét. Az emberek, a családok sérelmei nem tudnak az egész közösséget alapjaiban érintő és létében fenyegető folyamatként megjelenni. A saját bajok, nélkülözések, megrövidülések nem tudnak összekapcsolódni azzá, amik valójában: egy, a nemzetre rátelepedett és rátelepített gyarmati uralom kiszámított és szándékos népirtásának ok-okozati láncolatává.
Ez a kormány és kormányzat csak megbízott, a globális nagytőke és a nemzetközi, elsősorban zsidó pénztőke megbízottja, a kormány azonban népirtó tevékenységét a médiumok nélkül, a roppant kifinomult és aljas manipuláció nélkül nem tudná folytatni. Ma már ez a félrevezetés, tudatkioltás tudományos, pszichikai eszközök igénybevételével és alkalmazásával folyik. Ma nemcsak rosszul, esetenként hiányo-san és elhallgatva, máskor pedig hírdöm-pinggel és jelentőség nélküli események felfújásával vezetik félre a saját mindennapi létküzdelmükben elfáradt embereket, hanem az öntudat, az éberlét alapjait támadják, a logikus gondolkodás képességétől fosztják meg az embereket és sztereotípiák örökös ismételgetésével a különböző minőségű egyéni világkép kialakításának lehetőségétől fosztják meg a tömeget.
Ez emberiségellenes bűn. Mert akik ezt végrehajtják, tudják mit tesznek, és mire vezetnek cselekedeteik, a rombolásuk. Az emberiséget, és benne különös tekintettel a magyarságot, a profitszerzés és növelés érdekében egy maroknyi csoport érdekében attól fosztják meg, ami az embert emberré tette. Ezért nyilvánvalóan felelni kell, mégpedig nem csupán a történelem ítélőszékének általános és időtlen ítélete előtt, hanem a rendszer megdőlte után nyomban, törvény szerint és az elkövetett népellenes bűn arányában, valóságosan.
Minden hazáját és népét szerető magyarnak tudnia kell, hogy nem elég Gyurcsányt és kormányát eltakarítani a színről, a hozzá tartozó egész liberális médium-rendszert is fel kell számolni, vezetőit és irányítóit, fő hazudozóit és hatalmas jövedelmet húzó sztárjait is meg kell fosztani a további félrevezetés lehetőségétől és a bűnösöket, a szervezőket és a sztárokat meg kell büntetni. Ezek a bűnök, amelyeket most követnek el az emberiség és nem győzzük hangsúlyozni, különösen a magyarsággal szemben, sokkal vészesebb, halálosabb következményűek, mint amelyet a náci bűnök és a náci propaganda művelői elkövettek. Az az ideológia, amire hivatkozva a nácik elkövették bűneiket, napjainkra visszavonhatatlanul a múlt része lett, a visszatérés esélye nélkül. A náci veszéllyel való riogatás csakis sötét, emberellenes célokat szolgálhat. 
A Gyurcsány-rendszer összeomlása után azonnal fel kell függeszteni a Magyar Távirati Iroda minden tevékenységét, és ezt fenn kell tartani egy nemzeti érdek szolgálatára felesküdött vezetés hivatalba helyezéséig. Ugyanígy az MTV irányítóit is utcára kell tenni és a tévét egy a régi és új dolgozók forradalmi bizottsága által választott vezetőség irányítása alá kell helyezni. A Magyar Rádió esete más, ebben az intézményben most is sok a jó szakember és a tisztességes szándékú szerkesztő, akik sokszor kénytelenek alkalmazkodni kívülről érkező utasításokhoz. Tisztogatásra azonban itt is szükség van. A két nagy kereskedelmi televízió tulajdonosait fel kell szólítani, hogy ha magyarországi műsorukat, a kapott és politikai korrupcióval szerzett adásukat fenn akarják tartani, alakítsák át tényközlővé hazug hírszolgálatukat, szüntessék meg tudat- és erkölcsromboló, sokszor pornográf és alantas indulatokat gerjesztő műsoraikat, különben a magyar törvényhozás megvonja tőlük a koncessziót. Az ATV-t, amelynek adását szerencsére kevesen nézik egy Magyarországra kihelyezett, Soros-pénzeken működő, idegen és magyarellenes célokat szolgáló és az egész magyar kultúra ellen leplezetlen támadást intéző adást, meg kell szüntetni. Ugyanez a teendő a Klub Rádióval is, amely még kisebb hatókörű, de ugyanennyire fertőző.
Mindezt azért szükséges elmondani, hogy a magyar társadalom, és különösen a jobbra törekvő rétegek, az éhségsztrájkoló pedagógusok, a kórházukért tüntető ápolónők és orvosok, a munkahelyüket féltő százezrek és milliók tudják: nem elég a Gyurcsány-kormány leváltásáért küzdeni, tüntetni, kiállni az utakra, hanem a továbbélő, lényegében véve bolsevista, nemzetellenes rendszert alapjaiban kell megváltoztatni, azonnal és erélyesen el kell ütni a félrevezetés lehetőségétől. A Gyurcsány-kormány menni fog, mert magától is összedől, és mert megbízói és hivatalba helyezői is így akarják. Ha befejezi a még hátralévő privatizációkat, példának okáért, ha eladta a Szerencsejáték Rt.-t és ha úgynevezett konvergenciaprogramjával, megszorító intézkedéseivel egy alacsonyabb kulturális fokra, egy elidegenedettebb életre és a szegénységtől megmerevedettebb állapotba kényszerítette a magyarságot, a népet, ha a banda megszedte magát – a banda menni fog. Ez így van tervezve. De ez nem lesz magyar siker, nem lesz nemzeti felszabadulás. Mert kéjes örömmel adják át akkor egy nemzeti vagy nemzetinek mondott kormánynak a stafétabotot, bizton tudva, hogy lényegében nem tehet semmit. Ezért tehát ezt a rendszert mindenestől fel kell számolni. Aki ezt most nem érti meg, az lehet akármennyire jó szándékú magyar, keresztény ember, nem akar jót nemzetének.
Rendszerváltás kell! S erre most itt a pillanat. Amikor egy társadalmat már csak a legvadabb, legaljasabb félrevezetéssel lehet a fel nem lázadás, a tűrés állapotában tartani, amikor egy társadalomban a tanárok és a tanítók éhségsztrájkolnak, amikor egy társadalomban már csak egy mesterséges ködfüggöny takarja el az emberek elől a helyes cselekvés, a fellázadás szükségességét, akkor az a rendszer végóráit éli. A köd előbb-utóbb felszáll, mert ez a természete.
A magyarság legjobbjainak most az a feladatuk, hogy oszlassák a ködöt, gyújtsanak világosságot, legyenek a nemzet lámpásai. Nemzeti tudatosság, felvilágosultság nélkül nincs értelmes nemzeti cselekvés, nincs nemzeti megújhodás.
Most nem vak éhséglázadásra, hanem tudatos nemzeti megújhodásra, tudatos ellenállásra és magyar öntudatú forradalomra van szükség. 
Közeleg március 15-e. Ettől a naptól, az összesereglett magyarok együttes akaratnyilvánításától úgy fél a jelenlegi, lényegében véve gyáva hatalom, mint ördög a tömjénfüsttől. Mi, magyar úton járók, a magyar igazság képviselői sok éves hagyományunknak megfelelően a Hősök terén gyűlünk össze, hogy ezek mellett a gondolatok mellett hitet tegyünk. De arra is készen állunk, hogy megértve az idők szavát és az összefogás szükségességét, befogadjunk más magyar ünneplőket, és velük együtt követeljünk magyar életet a magyarságnak, vagy arra is, hogy erőinket másutt egyesítsük.
Márciusa idusa legyen az erőfelmutatás napja. Ezen a napon nem kerítünk be semmit, nem számoljuk fel a műveleti területet, nem zárjuk el teljes szélességben az utakat sehol, csak azt fejezzük ki remélhetőleg egységesen és 1848 forradalmi ifjúságához méltó erővel, hogy a türelmünk nem végtelen. Március 15-e után mindenért a galád, konok, nemzetellenes hatalom felelős. Látnia kell tettei, gonoszsága következményeit. Mi talpra akarunk állni. Ez még nem fenyegetés. Nekik kell tudniok, hogy csak a talpára állt férfi képes kardot rántani, és nagyot ütni.
A hazáért és a szabadságért!

MIÉP Országos Elnöksége
Csurka István elnök

Ellenállás

Ebben az írásban a jövőben elindítandó lámpás tanfolyamok egyik első témájával, az antiszemitizmus vádjával és a vád kivédésével vagy visszautasításával, esetleges elvállalásával foglalkozom. Közben néhány aktuális példát hozok fel. Elsőrendű célom a tisztánlátáshoz való mindinkábbi közelítés, az okok és okozatok megvilágítása, az összefüggések feltárása. Mindenekelőtt néhány alapkérdés, tétel, alapelv leszögezése szükséges. Ezek közül is kiemelkedik: ha valaki nem liberális, az még nem bűnös. A liberalizmus nem az emberi társadalom legfejlettebb állapota, az evolúció koronája, hanem csak a nyugati társadalom jelenlegi formációja, amely más, nem nyugati társadalmakra nem terjeszthető ki, és Nyugaton is túl van a virágkorán. Akinek az a meggyőződése, esetleg hite, hogy a saját fajtája jobb tulajdonságokkal, magasabb rendűekkel és az egész emberiségre nézve is hasznosabb jellemvonásokkal, eredményekkel rendelkezik, mint a másik nép, a másikfajta, az lehet, hogy téved, de ha nem árt senkinek, nem lehet rasszista minősítéssel kiszorítani, elítélni. Taníthat iskolában, egyetemen, prédikálhat a templomban. Ez politikai uralom kérdése. A nacionalizmus nagy élményén minden népnek át kell esnie, s azon nemzetek nacionalizmusa, amelyeket idegen imperializmusok elfojtottak, később is feltörhetnek, loboghatnak. Ez nem bűn, hanem úgyszólván természeti jelenség. 
Nincs semmi alapja, ugyanis a ma széles körben elterjedt liberális gőgnek, amely szerint minden jó forrása a korlátlan liberalizmus és ennek végterméke a szabad piacgazdaság. A népek és fajok – mert a fajok persze léteznek – szellemi, tudományos, kulturális teljesítménye, civilizációs hozzájárulásai a jelenlegi világállapothoz nem egyenértékűek. Egy Bach-fúga, egy Wagner-opera és az afrikai tamtamzene nem egyenértékű kifejeződése a világnak, hanem minőségi különbség van közöttük, még akkor is, ha a világ irányítói, a zenei üzlet és a népbolondítás jegyében ez utóbbit terjesztik szét a világban és aknázzák ki. Mindez a népek egyenjogúságát és önrendelkezését nem volna szabad befolyásolja. Egyenértékűség és egyenjogúság két különböző dolog. Sajnos, az esélyegyenlőség csak írott malaszt, csak papíron létezik. Soha ennyi népet, réteget, vidéket, világrészt le nem igáztak, mint éppen most, a liberalizmus legkifejlettebb korában, a globalizmusban. Jelenleg a magát legszabadabbnak hirdető nagy állam a legkegyetlenebb elnyomó. Ha tehát valaki ez ellen a leigázás ellen védekezik, akár úgy is, hogy a saját népe számára a saját életterében pozitív diszkriminációt követel, méghozzá esetleg a leigázó fajták, rasszok, csoportok korlátozásával, az nem bűnös, hanem népe hű fia, és ha fegyvert fog, honvédő. Ha tehát megkapja a korlátozni kívánt csoportok részéről a rasszista vagy antiszemita elítélő minősítést, anélkül, hogy a tényeket is megvizsgálná valaki, hogy tudniillik fennáll-e, történik-e, folyamatban van-e a saját fajtájának a kiszorítása, a leigázás, a gyarmatosítás, és jo-gos-e az önvédelem, akkor a minősítés igazságtalan, és nem más, mint a társadalmi harc része. Az uralkodó réteg önvédelme, vagyonvédelme, hatalomféltése.
Mindjárt egy szemléltető példa: most az egész sajtón végiggörög egy csinos kis botrány, amit lajstromozhatunk lajosmizsei botrányként is. Élthes Eszter, a két éve elhunyt Bessenyei Ferencnek, a nemzet színészének özvegye felszólalt, mégpedig a szocialistából liberálissá átvedlett Népszabadságban egy Lajosmizsén, a katolikus templomban tartott megemlékezés ellen, amelyet Koltay Gábor filmrendező és a helyi plébános, Süveges kanonok úr szervezett, és amelyen állítólag elhangzott: „vegyük tudomásul, hogy halálra vagyunk ítélve és minden módon irtanak bennünket”. A mondatot aztán a félrevezetés következő körében már Orosz József kérte számon a szereplőkön a Nap-keltében.
Ez a mondat, akárhol hangzik el, kétségkívül bizonyításra szorul. Amennyiben azonban a kimondója vagy a meghallgatója, netán az összejövetel szervezője leg-alább két érvet fel tud sorakoztatni annak bizonyítására, hogy jelenleg ez folyik a magyarság körében, a mondat elhangzását nem lehet vádként felhozni senki ellen. Sem pap ellen, sem rendező ellen. Ha azonban az, aki kimondta, vagy aki csak meghallgatta – tudjuk, a be nem jelentett tüntetés passzív résztvevője is bűnös és felelősségre vonható, meggumibotozható –, hátrálással, mentegetőzéssel, mellébeszéléssel védekezik, akkor a vád megáll. Jelen esetben egyik résztvevő, egyik megvádolt sem mondta azt – legalábbis a közreadott tájékoztatások szerint –, hogy igen, ez a helyzet, az egészségügy lezüllesztése, az iskolák bezárása, a kultúra elsorvasztása, és különösen a magyar föld elorzása, a szegény nép életének lehetetlenné tétele ezt a célt, a minden módon való lassú kiirtást szolgálja. Igen, a népirtás itt és most élő valóság. Így aztán a vádló, a nőiesen finom kézmozgású, puhakezű, és a meggyőződé-ses heteroszexuálisok szemében visszataszító Orosz József lett a győztes. Mert az alaptalanul megvádoltakban, az igaz mondatot kimondókban nem volt elég kurázsi őt az igazsággal szembesíteni.
Ehhez hasonló esetek naponta megtörténnek, méghozzá nemcsak a képernyőn, hanem az utcán, a hivatalokban, az általános érintkezésben is. Mert az emberek az Orosz Józsefek következő kérdésétől félnek, és a kérdésre adott nyílt, őszinte válaszuk következményeitől. Az Orosz Józsefek, a Bánók, a „politikai mikiegerek”, a Fodor Gáborok, a Szekeresek következő kérdése mindig ugyanaz: kik azok, akik által halálra vagyunk ítélve? Nevezze meg a vádlott! A vádlott, a politikailag nem korrekt szöveg kimondója azonban nem él ezzel a lehetőségével. Nem mer élni vele. Mert már benne is van egy végtelenül összekuszált lelkiállapotban, egy történelmileg fura helyzetben. Horogra került, úgy érzi. Létállapota ekkor a haléhoz hasonlít, amelyik még benne van a vízben, de már a szákban, és tudja, hogy akármikor kimerhetik a partra. A vádlottnak ilyenkor két esze fejlődik ki. Az egyik eszével tudja, hogy azt a választ várják tőle, hogy „a zsidók”, de ha ezt kimondja, antiszemitává válik és kiteszik az állásából, ha nem előbb, utóbb, másik eszével pedig a saját emlékezetét akarja eltörölni. Most azonnal meg kell győznie magát, hogy soha nem is gondolta így, hogyha újra provokálják, teljes meggyőződéssel mondhassa, hogy soha nem is gondolta így. A remegő fél-eszével úgy látja, hogy teljesen át kell alakulnia, olyan liberálissá kell válnia, amilyen liberális nincs is a világon. Minden kétely nélküli, minden nemzeti tulajdonságát levetkezett kozmopolitává, aki már az anyatejjel is ezt szívta magába. A szemköztiek csak nézik, mint egy hátára fordult bogarat. Óriási fölényben vannak. Gyors számvetést végez: ha azt mondja: a „kommunisták”, lecsaphatnak rá: – kik a kommunisták? – és ezzel is sokakat sért felettesei közül, ha a „liberálisokat” bigygyeszti ide, az majdnem ugyanaz, de mégis enyhébb, és ha a végén elismeri, hogy ő maga is liberális, akkor enyhít valamit a vádakon. Úgy dönt, de csak ezzel az emlékezeteltörlő féltekéjével, hogy ezt mondja. De nem mondja, mert nem mondhatja, mert Orosz–Bánó–Mikiegér lecsap rá. Most már csak a saját fajtáját szapulhatja. Tulajdonképpen ezért ültették a vádlottak padjára. Döfjön egyet a saját fajtájába. Féljen annyira az antiszemitizmus vádjától, hogy lealacsonyítja magát és a saját fajtáját. Dadognia kell. Dadog. S ekkor következik be a teljes összeomlás: letagadja az egészet. Ott sem volt, nem is hallotta, aki mondta, nem úgy mondta és főleg nem úgy gondolta. Nincs végveszélyben a magyarság. A magyarság? Mi az, hogy magyarság? Mi az, hogy nép? A magyarság virágzik, mindenki szabad, tele vagyunk pénzzel, abban az áruházláncban vásárolunk lejárt terméket, amelyikben tetszik. Mert jók nekünk azok a lejárt szavatosságú termékek, van bennük valami plusz. Értsük meg egymást. Mi, liberálisok – mondaná, de nem hagyják. És vesztesként, megbélyegzettként, saját fajtáját és saját magát is elárulóként hagyja ott a porondot, akár az utcán, akár a Nap-keltében, akár az Alkotmánybíróság folyosóján van ez a porond. Templom és temető is lehet porond – ez a liberalizmus.
Egy roggyant, megalázott ember távozik a helyszínről. Még akkor is, ha eredetileg valóban nem is gondolta úgy, hogy népünket a zsidók teszik tönkre kizárólag, hanem sok mindenki más, és magukat a magyarokat is beleértette. Volna, ha hagyták volna kifejteni. De megijedt. Mert vele szemben felállt a nagy vád, az antiszemitizmus nagy vádja, és tudta, tudja, hogy ha az rábizonyul, meg van semmisítve egzisztenciálisan, mindenoldalúan. Mert egy megnevezhetetlen, óriási, a háborús megtorlások emlékéből, az ötvenhatos akasztások, bebörtönzések voltaképpen nem is ismert, csak áttételesen lelkébe beszivárgó fenyegetéseiből táplálkozó hatalmas félelem rettent mindeneket, egy a lelkekre ránehezedő, alattomos félelem, amely mindenki számára, aki nem közvetlenül a két keze munkájából él, azaz nincs mit elvenni tőle, hanem az államtól, a hatalomtól függő, valamiképpen szelleminek nevezhető munkát végez – irányadó. Ez a huszadik század második felének a műve, az európai kultúra kioltója. A megnevezhetetlen szorongás, a nevesíthetetlen gyűlölet, egy bosszú, egy fölény, egy hatalom, amit csak demokráciának szabad nevezni.
Ilyenkor a szerencsétlen vádlott nem Orosz Józseffel, a puhakezűvel ül, áll szemben, hanem a megnevezhetetlen félelemmel, amelynek nevében valaki kérdez és valaki vádol. A világhatalom von felelősségre, téged, te kis ürge.
Ilyenkor akármekkora az erőkülönbség, akármekkora a fenyegetés, csak egy válasz jó: azt kell mondani, amit gondolunk. Nem szabad megengednünk, hogy ránk törjön a tudathasadás, azt kell mondani, ami a meggyőződésünk. Ha az, amit provokálnak, hát akkor az. Na és? Én így gondolom. Ez a szabad emberhez méltó válasz, és ez felszabadít. 
Ez a dolog lényege. A mindenkori hatalom mindig és mindenütt azt akarja, hogy te ne merj önmagad lenni. Legyél konformista, találj ki olyan választ, amellyel megúszod, amely sejtésed szerint az ő szájuk íze szerinti lesz. Alakoskodj és hasonulj, fogadd el a korrekt beszéd, a liberális felfogás alapelemeit akkor is, ha másként gondolod, add fel önmagad. Előbb csak egy kisebb darabját, majd az egészet. Ez most korszakunk legegyetemesebb diktatúrája. Önfeladásra kényszeríteni a gondolkodó embert. Lehúzni és lenyomni. Olyanná tenni, mint amilyen a bamba tömeg, amelytől már a saját véleményalkotás képességét is elvették. Már nincs műveltsége, saját nemzeti kultúrája, hogy a dolgokról és a fennebb valókról véleményt alakítson ki. Legyen csak fogyasztó.
Tudnunk kell, hogy a vád, az antiszemitizmus vádja nem örök vád, nem maga az eredendő bűn, hanem történelmi termék, és az Orosz Józsefek kezében ráadásul átcímkézett bolti termék, eszköz, tudatipari laposfogó.
A következő cikkünkben ennek a világméretű szorongásnak és magának a jelenségnek a történetéből villantunk fel néhány mozzanatot.

Csurka István

Forrás: www.miep.hu ,2007.02.01.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.