Egyed Emese – ő már nem fontolgat Egyed Emese már lemondott, Bakk Miklós még fontolgat „Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte lapunkkal Nagy László. A BBTE rektorhelyettese elmondta, a gondolat nem a táblaügy következtében merült fel, hanem Salat Leventével közösen így tiltakoznának Nicolae Bocsan rektor vezetési módszerei ellen. Nagy László szerint a csúcsvezetés kifogásolt módszereit példázza az a döntéshozási forma, amelyet a rektor hétfőn Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktussal szemben alkalmazott. „A napokban megbeszéljük esetleges lemondásunkat a magyar tagozat vezetőtanácsával, és ha a többség úgy látja jónak, azonnal távozunk tisztségünkből” – magyarázta Nagy László. Nagy László és Salat Levente egyébként még hétfő este eljuttatta írásos tiltakozását a rektorhoz. A dokumentumban helytelenítik annak módját, ahogy a BBTE vezetősége kezelte a magyar táblák kifüggesztését kezdeményező oktatók ügyét. Úgy vélik, a vezetőség több eljárási hibát is elkövetett: a két oktató munkaszerződésének felbontására vonatkozó javaslatot előzetesen nem mutatták be a szenátusban, és a szabályzat ellenére nem konzultáltak a magyar tagozat képviselőivel. A szavazáskor nem számolták öszsze a tartózkodásokat, így az eredmény sem egyértelmű; a két rektorhelyettes ezért rendkívüli szenátusi ülés összehívását követeli. A magyar irodalomtudományi tanszék vezetője, Egyed Emese kedd délután lemondott szenátusi tagságáról. Bakk Miklós, a politikatudományi tanszék magyar tagozatának vezetője közölte, amennyiben a szenátusi döntést nem vonják vissza, ő is lemond tanszékvezetői címéről. A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, tegnap délután merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. Arról azonban, hogy ezt testületileg vagy egyenként tegyék meg, nem született döntés. Az intézet magyar tanárai ugyanakkor közös nyilatkozatban vállalnak szolidaritást két menesztett kollégájukkal, a dokumentumot tegnap délutánra már több mint hetven oktató írta alá. A nyilatkozatot aláírók elfogadhatatlannak tartják az 1959 óta példátlan eljárást. „A jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálják. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal” – áll a nyilatkozatban. A matematika és informatika kar magyar tagozata kollégájuk, Kovács Lehel menesztése ellen lépett fel. „Diktatórikusnak, visszaélőnek, szakmaiságában hiányosnak, méltóságon alulinak és hamis érveken alapulónak” tartják a BBTE vezetőségének módszereit. Kétségbe vonják a kizárás törvényességét is, mivel a fegyelmi megrovás csak azután alkalmazható, hogy a tetteket kivizsgálták, az érintetteket meghallgatták, és a tényeket ellenőrizték. A kar 20 oktatójának aláírásával ellátott dokumentumban a kizárás törvénytelenné nyilvánítását kérik. Hasonlóan jártak el a fizika kar oktatói is; tiltakozó levelük szerint – bár nem értenek egyet Hantz Péter tetteivel – a munkaszerződés felbontása nem illeszkedik az egyetem demokratikus hagyományaiba. Civil és politikai felháborodás Jogszerűtlennek nevezte a két oktató kizárását Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke szerint a két oktató politikai okokból való eltávolítása azt bizonyítja, hogy igen komoly gondok merültek fel a BBTE vezetésének mentalitásával kapcsolatban. Markó az önálló magyar karok létrehozásának megakadályozásával és a kétnyelvű feliratok hiányával is elégedetlen. Nyilatkozatban fejezték ki felháborodásukat az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői is. „Tiltakozunk a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen, és felkérjük a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét” – áll az Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselő által aláírt dokumentumban. „Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát. Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében. Közös MIT–Miért-állásfoglalás Közös állásfoglalásban lépett fel a BBTE intézkedése ellen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). „A román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturálisnak álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. Az egyetem vezetősége részéről külföldön tovább folyik a félretájékoztatás, valamint alárendeltségi viszonyt tartanak fenn a román és a magyar oktatók között” – fogalmazták meg az ifjúsági szervezetek vezetői, akik a döntés viszszavonására szólítják fel az egyetem vezetőségét. Állásfoglalásukban leszögezték: ha erre nem kerül sor, minden rendelkezésükre álló törvényes eszközt felhasználnak a tiltakozáshoz. Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés