Az EMI, az MPSZ és az SZNT közös memoranduma Erdély ma,2006-11-28 - 15:21:51

Hivatkozva - az ENSZ által rögzített alapvető emberi jogokra, - számos nemzetközi dokumentumra (kiemelten az ET 1993/1201-es ajánlására, melynek gyakorlatba ültetését Románia külügyminisztere 1993 július 22-én írásban vállalta, illetve az ET Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es Határozatára), - az EP eddigi országjelentéseiben (kiemelten a 2005 tavaszi és őszi Moscovici-jelentésekben) megfogalmazott, de mostanig nem teljesített elvárásokra, - a román párttörvény és választási törvény diszkriminatív előírásait elítélő számos nemzetközi dokumentumra, - az EU számos országában bevett gyakorlatra, - az aláíró szervezetek illetve testületek programjára, illetve dokumentumaira, a romániai magyar közösség nevében a következő elvárásokat fogalmazzuk meg: 1. A küszöbön álló alkotmány-módosítás során töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam. 2. Ugyanezen módosítás során foglalják bele az alkotmányba az ország területi-adminisztratív átszervezését olymódon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb, lényegesen tágabb jogkörökkel rendelkező adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák. Ezek határait helyi népszavazások útján jelöljék ki. 3. Módosítsák a párt-törvényt olymódon, hogy az ne korlátozza az egyesülési szabadságot, s többek közt legyen lehetséges kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni. 4. Módosítsák a választási törvényeket olymódon, hogy kerüljenek ki belőlük a számos nemzetközi szervezet által bírált diszkriminatív előírások, elsősorban azok, amelyek lehetetlenné teszik a nemzeti kisebbségek szervezeteinek a részvételét az országos és a helyi politikai életben. 5. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, alapul véve az SZNT által kidolgozott és a parlament elé terjesztett Statútum-tervezetet. 6. A román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett vélemény-nyilvánító népszavazások kiírását és megrendezését, az EP pedig megfigyelői által garantálja ezek szabályszerű lebonyolítását, az eredmények hitelességét. 7. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-el a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. 8. Romániában záros határidőn belül ültessék a gyakorlatba azokat a kisebbségvédelemre is hatással levő nemzetközi egyezményeket, melyeket az ország már ratifikált, illetve ratifikálják és ültessék a gyakorlatba azokat, amelyeket az ország aláírt, de még nem ratifikált. A romániai magyarság másodrendű állampolgárnak érzi magát ősei földjén mindaddig, míg ezek a követelések nem teljesülnek. Addig nem lesz hiteles a román - magyar megbékélés, míg méltányos megoldást nem nyernek a magyarság gondjai. Erdélyi Magyar Ifjak Magyar Polgári Szövetség Székely Nemzeti Tanács Soós Sándor, elnök Szász Jenő, elnök Fodor Imre, elnök

 

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és tagszervezeteik megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorának javaslatára az Egyetem Szenátusa megszavazta a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének, Dr. Hantz Péter és Dr. Kovács Lehel tanári állásából való menesztését. Értetlenül állunk e hazug érvekkel alátámasztott döntés előtt. A román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. Az egyetem vezetősége részéről külföldön tovább folyik a félretájékoztatás, ugyanakkor fenntartanak egy alárendeltségi viszonyt a román és a magyar oktatók között. Milyen jövője lehet a romániai magyar ifjúságnak, ha a január elsejétől európai uniós tagállammá váló Romániában alapvető jogainkat nem érvényesíthetjük?! Ha a legszigorúbb megtorlásban részesülnek azok, akik szót mernek emelni a hazugság és az igazságtalanság ellen?! Az egyetem döntése kedvezőtlenül hat a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanuló magyar és román diákok viszonyára, akárcsak az ott tanító tanárokéra is. A tett hű bizonyítéka annak, hogy a hatalom erejével a többség bármelyik pillanatban és bármilyen módszerrel lesöpörheti a számára kényelmetlen kisebbségi jogok kérdését a napirendről. Határozottan tiltakozunk a két magyar oktató munkaszerződésének felbontása ellen, és követeljük, hogy vonják vissza e döntést. Felhívjuk az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Amennyiben erre nem kerül sor, minden rendelkezésünkre álló törvényes eszköz felhasználását indokoltnak tartjuk a tiltakozáshoz, és ehhez kérjük közösségünk széleskörű támogatását. A Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége Kolozsvár, 2006. november 28.

Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa önkényesen eltávolította állásukból. Ez a döntés a nacionál-kommunista korszak diktatórikus gyakorlatának és módszereinek a gyászos emlékét idézi. A keményen szankcionált tanárok eredeti célkitűzése – a magyar egyetem helyreállítása – még a láthatáron sincsen, néhány ártatlan magyar nyelvű felirat kitűzéséért azonban máris drákói szigorral büntetik őket. A mostani eset híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika valóságát, illetve kétarcúságát. Míg Románia lépten-nyomon az Európai Unióba való belépésével büszkélkedik; míg az európai többnyelvűségért felelős uniós biztosi jelöltje Brüsszelben a megértésről és a többnyelvűség értékeiről beszél; míg a BBTE példaszerű működéséről önálló kiállítást rendeznek az Európai Parlament épületében – ez időben itt, Erdélyben a többnyelvűség alapvető jogáért kiálló egyetemi tanárokat törvénytelenül kirúgják munkahelyükről. Furcsa demokrácia az, amelyben nyelvháborút indítanak azok ellen, akik „Dohányozni tilos” feliratú táblákat helyeznek el saját egyetemük folyosóin, és „rongálás”, „szélsőségesség” és „etnikumközi feszültség keltése” címén rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. Felkérjük Leonard Orbant, Románia Unió-biztos jelöltjét – aki éppen mostanság esett át a biztosi állás betöltéséhez szükséges brüsszeli meghallgatáson –, hogy tekintélyét és lehetőségeit felhasználva lépjen fel elbocsátott tanáraink védelmében; tisztsége elfoglalása esetén pedig azonnal indítson kivizsgálást ennek, az európai többnyelvűség szellemiségével és gyakorlatával ellentétes, diszkriminatív természetű döntésnek az ügyében. Tegye ezt annak tudatában, hogy a magyar nyelv az EU hivatalos nyelvei közé tartozik, mint ahogy 2007. január 1-től a román nyelv is ugyanezt a státust fogja elnyerni – tehát két egyenrangú európai nyelv szabad használatáról szól a történet. Ugyanakkor Markó Béla RMDSZ-elnököt, a román kormány integrációért, oktatásért és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesét is felkérjük arra, hogy haladéktalanul járjon el és intézkedjen a BBTE-ről önkényesen eltávolított oktatóink ügyében, tudván azt, hogy az őket ért személyi sérelem egyben egész romániai magyar közösségünket sújtja, és ugyanakkor az európai demokratikus normák, a kisebbségi jogok és az oktatás terén előírt esélyegyenlőség megsértését is jelenti. Minekutána évek óta azt halljuk, hogy az erdélyi magyarság helyzete minden eddiginél jobb, az RMDSZ érdekérvényesítő képessége pedig minden eddiginél erősebb – joggal tehetjük fel a kérdést: Mi is történik az Európába igyekvő Romániában? Mennyire célszerű és hatékony az RMDSZ kormányzati szerepvállalása? Harmadsorban azzal a megkereséssel fordulunk Pierre Moskovici Európa Parlament-i jelentéstévőhöz – akinek a fővédnökségével éppen a napokban nyitották meg Brüsszelben a BBTE reprezentatív kiállítását –, hogy járjon közben Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátott egyetemi tanárok teljes rehabilitálása érdekében, és segítse elő a romániai magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását, illetve a BBTE – szenátusi határozatban előírt – kétnyelvűségének a kialakítását. Meggyőződésünk, hogy Európa az etnikai alapú, nyílt megkülönböztetést nem tűrheti el. Nem utolsósorban szintén megkereséssel fordulunk az Országos Diszkrimináció-Ellenes Tanácshoz, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés (a), másfelől pedig az ebből fakadó megfélemlítő akciók és intézkedések (b) ügyében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – melynek Oktatásügyi Bizottságát Hantz Péter adjunktus vezeti – közösséget vállal a BBTE elbocsátott tanáraival, és teljes támogatásáról biztosítja őket további küzdelmükben. Ugyanakkor felhívással fordulunk a romániai magyar közélet, a politikai és a civil szféra közképviseleteihez és vezetőihez, az akadémiai élet képviselőihez és szereplőihez, nem utolsósorban pedig erdélyi magyar egyházainkhoz, hogy emeljék fel szavukat a magyar nyelvű felsőoktatás és az érette súlyos következményeket szenvedők ügye mellett. Hasonló kéréssel fordulunk valamennyi jóérzésű emberhez, a román politikai és közélet demokratikus érzelmű képviselőihez, román nemzetiségű polgártársainkhoz. Vállaljunk szolidaritást az etnikai diszkrimináció áldozataival! 2006. november 28. Tőkés László elnök és Szilágyi Zsolt alelnök

Kizárták a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke munkaszerződésének felbontásáról tegnap döntött az egyetem szenátusa. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén még a pénteken ismertetett napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. Ugyanakkor a voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon” javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót” is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál. A BBTE rektora azt követően folyamodott az adjunktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos” szöveggel ellátott táblákat azonban néhány órán belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának” nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a református tanárképző kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására” – magyarázta döntését Buzogány Dezső. Buzogány Dezső teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel ezelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem fog” – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték meg a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható  volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a római katolikus hittudományi kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak” minősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!” felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológia kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásunkra. „Kriptokommunista beidegződések” „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatta lapunkat Nagy László. A rektorhelyettes közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, mivel a lépés nem vezet jóra a magyar nyelvű feliratok kérdésében, és árt az oktatási intézmény megítélésének. Hozzátette: írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia, majd a munkatörvénykönyv alapján alkalmazni a büntetéseket. „A vezetőség halmozza a bakikat, kirúgásunk egyszerűen butaság. De nem csodálkozom, a szenátus többsége kriptokommunista beidegződésű. Folytatjuk harcunkat az önálló Bolyai-egyetem viszszaállításáért, amelynek kifejezetten jót tett a szenátus döntése” – állapította meg Hantz Péter. Határozottan elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti csoportjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. „Képtelenség szélsőségességgel és erőszakkal vádolni a BKB tagjait, amikor mindössze az egyetem egy, már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és a tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani” – szögezte le Tabajdi, felszólítva a BBTE szenátusát: vegye vissza Hantzot és Kovácsot. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke pedig tegnap közölte: a szervezet tiltakozó akcióba fog, ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését. Magyar rektorhelyettes állásfoglalása Eközben a BBTE magyar tagozatának képviselői tegnap állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját, amelyet a magyar nyelvű általános nyelvészeti tanszék szakértői ellenőriztek. „A feliratozásnak 2006. január 10-éig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektorhelyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban, amely felkéri az Akadémiai Tanácsot és a rektori értekezletet: vessenek véget azoknak az értelmezéseknek, miszerint a többnyelvű feliratok problémája és a magyar tagozat autonómiájának kérdései ellentétesek volnának az egyetem vezetőségének a minőség javítását célzó igyekezetével. Kelemen Tamás, Krónika Fotók: Bagoly Zsolt, kuruc.info

2006. november 28. Vajdaaság ma
Érthetetlen és felháborító
Németh Zsolt a kolozsvári oktatók kizárásáról

Németh Zsolt felháborodással értesült arról, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége elbocsátotta állásából Hantz Péter és Kovács Lehel oktatót.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden úgy nyilatkozott: érthetetlen számára, hogy egy hivatalosan magyar nyelven is oktató egyetemen nem lehet magyar nyelvű feliratokat is elhelyezni, különösen azután, hogy erről korábban magának az intézménynek a vezetői is pozitívan döntöttek.
A kolozsvári egyetem oktatói testületéből hétfőn zárták ki a magyar nyelvű feliratok kifüggeszthetőségéért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság két vezetőjét, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust. A döntést az egyetem 110 tagú, legmagasabb szintű döntéshozó testülete, a szenátus hozta meg elsöprő többséggel, mindössze kilenc ellenszavazattal.
"Ez az eset is egyértelművé teszi, hogy az erdélyi magyar közösség oktatási jogait nemhogy önálló magyar karok, hanem államilag finanszírozott önálló magyar egyetemek biztosíthatják valójában" - hangsúlyozta Németh Zsolt. Leszögezte, hogy "egy többnyelvű egyetemen az oktatási nyelvek szabad használata az emberi jogok része".

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2286

2006. november 27. Vajdaság Ma
Felháborodás a kolozsvári elbocsátások miatt

Felháborítónak tartja és a leghatározottabban elítéli Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az EP úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportjának elnöke, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait eltávolították a Babes-Bolyai Egyetemről, írja az MTI.
A csoport nevében hétfőn Brüsszelben kiadott közleményben Tabajdi leszögezte: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, mikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és az uralkodó tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani múlt heti akciójukkal.
Tabajdi felszólította az egyetem Szenátusát, hogy mihamarabb tárgyalja újra az elbocsátott oktatók ügyét, és vegye vissza Hantz Pétert és Kovács Lehelt, és kérte a román kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu, és Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi nagyon rossz jelnek tartja, ha Románia így fog viselkedni, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2280

2006. november 28. Vajaság Ma
Egységes magyar tiltakozás Erdélyben

A két kolozsvári magyar oktató kizárása Babes-Bolyai Tudományegyetemről

Erdélyi magyar politikusok, civil szervezetek és oktatók tiltakoztak kedden amiatt, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa két magyar adjunktust zárt ki az intézmény oktatói testületéből, jeleti az MTI.
"A kizárással bizonyította be a BBTE szenátusának többsége azt, hogy valóban alkalmatlan az általuk multikulturálisnak nevezett intézmény vezetésére" - jelentette ki az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese.
Markó szerint a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének nem lett volna joga a két oktató eltávolítására, ezért rendkívül felháborítónak tartja, és elítéli a történteket. "Nem lehet elfogadni, hogy a BBTE vezetősége Európában is azzal dicsekszik, hogy az egyetemen minden rendben van, miközben nemcsak a magyar nyelvű önálló karok létrehozását nem fogadják el, hanem a kétnyelvű feliratokat sem hajlandók kitenni" - fűzte hozzá az RMDSZ-elnök.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a kizárt magyar oktatóknak mielőbb a román oktatási minisztériumhoz kellene fordulniuk, ő pedig szorgalmazni fogja majd, hogy a szaktárca vezetője és esetleg a kormány is minél hamarabb reagáljon beadványra.
A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége is "megdöbbenéssel és felháborodással" értesült a két oktató munkaszerződésének felbontásáról. Az EMNT közleményében felkéri Leonard Orbant az Európai Bizottságban Romániát képviselő, nyelvi sokszínűségért felelős biztosjelöltet, Markó Bélát, valamint Pierre Moscovicit, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjét, hogy lépjenek fel elbocsátott tanárok védelmében, és járjanak közben teljes rehabilitálásuk érdekében.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, valamint az RMDSZ-szel és annak külső ellenzékével való együttműködés miatt általában ellentétes álláspontra helyezkedő Magyar Ifjúsági Értekezlet és Magyar Ifjúsági Tanács is közös állásfoglalásban tiltakozott a két oktató eltávolítása ellen.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2285

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.