Ez a döntés a nacionál-kommunista korszak diktatórikus gyakorlatának és módszereinek a gyászos emlékét idézi. A keményen szankcionált tanárok eredeti célkitűzése – a magyar egyetem helyreállítása – még a láthatáron sincsen, néhány ártatlan magyar nyelvű felirat kitűzéséért azonban máris drákói szigorral büntetik őket. A mostani eset híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika valóságát, illetve kétarcúságát. Míg Románia lépten-nyomon az Európai Unióba való belépésével büszkélkedik; míg az európai többnyelvűségért felelős uniós biztosi jelöltje Brüsszelben a megértésről és a többnyelvűség értékeiről beszél; míg a BBTE példaszerű működéséről önálló kiállítást rendeznek az Európai Parlament épületében – ez időben itt, Erdélyben a többnyelvűség alapvető jogáért kiálló egyetemi tanárokat törvénytelenül kirúgják munkahelyükről. Furcsa demokrácia az, amelyben nyelvháborút indítanak azok ellen, akik „Dohányozni tilos” feliratú táblákat helyeznek el saját egyetemük folyosóin, és „rongálás”, „szélsőségesség” és „etnikumközi feszültség keltése” címén rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. Felkérjük Leonard Orbant, Románia Unió-biztos jelöltjét – aki éppen mostanság esett át a biztosi állás betöltéséhez szükséges brüsszeli meghallgatáson –, hogy tekintélyét és lehetőségeit felhasználva lépjen fel elbocsátott tanáraink védelmében; tisztsége elfoglalása esetén pedig azonnal indítson kivizsgálást ennek, az európai többnyelvűség szellemiségével és gyakorlatával ellentétes, diszkriminatív természetű döntésnek az ügyében. Tegye ezt annak tudatában, hogy a magyar nyelv az EU hivatalos nyelvei közé tartozik, mint ahogy 2007. január 1-től a román nyelv is ugyanezt a státust fogja elnyerni – tehát két egyenrangú európai nyelv szabad használatáról szól a történet. Ugyanakkor Markó Béla RMDSZ-elnököt, a román kormány integrációért, oktatásért és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesét is felkérjük arra, hogy haladéktalanul járjon el és intézkedjen a BBTE-ről önkényesen eltávolított oktatóink ügyében, tudván azt, hogy az őket ért személyi sérelem egyben egész romániai magyar közösségünket sújtja, és ugyanakkor az európai demokratikus normák, a kisebbségi jogok és az oktatás terén előírt esélyegyenlőség megsértését is jelenti. Minekutána évek óta azt halljuk, hogy az erdélyi magyarság helyzete minden eddiginél jobb, az RMDSZ érdekérvényesítő képessége pedig minden eddiginél erősebb – joggal tehetjük fel a kérdést: Mi is történik az Európába igyekvő Romániában? Mennyire célszerű és hatékony az RMDSZ kormányzati szerepvállalása? Harmadsorban azzal a megkereséssel fordulunk Pierre Moskovici Európa Parlament-i jelentéstévőhöz – akinek a fővédnökségével éppen a napokban nyitották meg Brüsszelben a BBTE reprezentatív kiállítását –, hogy járjon közben Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátott egyetemi tanárok teljes rehabilitálása érdekében, és segítse elő a romániai magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását, illetve a BBTE – szenátusi határozatban előírt – kétnyelvűségének a kialakítását. Meggyőződésünk, hogy Európa az etnikai alapú, nyílt megkülönböztetést nem tűrheti el. Nem utolsósorban szintén megkereséssel fordulunk az Országos Diszkrimináció-Ellenes Tanácshoz, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés (a), másfelől pedig az ebből fakadó megfélemlítő akciók és intézkedések (b) ügyében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – melynek Oktatásügyi Bizottságát Hantz Péter adjunktus vezeti – közösséget vállal a BBTE elbocsátott tanáraival, és teljes támogatásáról biztosítja őket további küzdelmükben. Ugyanakkor felhívással fordulunk a romániai magyar közélet, a politikai és a civil szféra közképviseleteihez és vezetőihez, az akadémiai élet képviselőihez és szereplőihez, nem utolsósorban pedig erdélyi magyar egyházainkhoz, hogy emeljék fel szavukat a magyar nyelvű felsőoktatás és az érette súlyos következményeket szenvedők ügye mellett. Hasonló kéréssel fordulunk valamennyi jóérzésű emberhez, a román politikai és közélet demokratikus érzelmű képviselőihez, román nemzetiségű polgártársainkhoz. Vállaljunk szolidaritást az etnikai diszkrimináció áldozataival! 2006. november 28. Tőkés László elnök Szilágyi Zsolt alelnök Multikulturális kirúgás – magyar oktatók is megszavazták a döntést Erdély ma, 2006.11.28. Kizárták a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke munkaszerződésének felbontásáról tegnap döntött az egyetem szenátusa. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén még a pénteken ismertetett napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. Ugyanakkor a voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon” javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót” is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál. A BBTE rektora azt követően folyamodott az adjunktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos” szöveggel ellátott táblákat azonban néhány órán belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának” nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a református tanárképző kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására” – magyarázta döntését Buzogány Dezső. Buzogány Dezső teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel ezelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem fog” – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték meg a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható  volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a római katolikus hittudományi kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak” minősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!” felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológia kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásunkra. „Kriptokommunista beidegződések” „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatta lapunkat Nagy László. A rektorhelyettes közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, mivel a lépés nem vezet jóra a magyar nyelvű feliratok kérdésében, és árt az oktatási intézmény megítélésének. Hozzátette: írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia, majd a munkatörvénykönyv alapján alkalmazni a büntetéseket. „A vezetőség halmozza a bakikat, kirúgásunk egyszerűen butaság. De nem csodálkozom, a szenátus többsége kriptokommunista beidegződésű. Folytatjuk harcunkat az önálló Bolyai-egyetem viszszaállításáért, amelynek kifejezetten jót tett a szenátus döntése” – állapította meg Hantz Péter. Határozottan elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti csoportjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. „Képtelenség szélsőségességgel és erőszakkal vádolni a BKB tagjait, amikor mindössze az egyetem egy, már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és a tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani” – szögezte le Tabajdi, felszólítva a BBTE szenátusát: vegye vissza Hantzot és Kovácsot. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke pedig tegnap közölte: a szervezet tiltakozó akcióba fog, ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését. Magyar rektorhelyettes állásfoglalása Eközben a BBTE magyar tagozatának képviselői tegnap állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját, amelyet a magyar nyelvű általános nyelvészeti tanszék szakértői ellenőriztek. „A feliratozásnak 2006. január 10-éig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektorhelyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban, amely felkéri az Akadémiai Tanácsot és a rektori értekezletet: vessenek véget azoknak az értelmezéseknek, miszerint a többnyelvű feliratok problémája és a magyar tagozat autonómiájának kérdései ellentétesek volnának az egyetem vezetőségének a minőség javítását célzó igyekezetével. Kelemen Tamás, Krónika Fotók: Bagoly Zsolt, kuruc.info

Kapcsolódó cikkek

• Bosszú – Kizárták a magyar feliratokért küzdő oktatókat

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.