Hírek : Magyar lobbi csak a kulturális önreneldkezésre volt elég |
Magyar lobbi csak a kulturális önreneldkezésre volt elég
2006.11.24. 20:45
2006. november 24. Vajdaság Ma-
Gyakorlatilag a célszalag átszakítása előtti pillanatban sikerült elérni, hogy az Európai Parlament utolsó, Románia csatlakozása előtt elkészített országjelentésében konkrét utalás történjen a magyar közösség igényeire, illetve jogainak védelmére is. Amekkora csalódást jelentett, hogy az EU bizottsága által nemrég összeállított jelentésből kimaradtak a magyar elvárások, annyira fontos, hogy a Moscovici-jelentésben viszont – még ha utólagos lobbi eredményeként is – szerepel a romániai magyarok önrendelkezése, illetve az állami finanszírozású magyar felsőoktatás biztosítása.
Ismét bebizonyosodott, hogy a különböző magyar képviseletek közös fellépése hatékony érdekérvényesítést eredményez: az EP magyar képviselői pártállástól függetlenül, civil szervezetekkel közösen lobbiztak a kérdéses szövegrészek bekerülése mellett, és még akkor is elmondható, hogy sikerrel jártak, ha a román ellenlobbi hatására némileg enyhébb formában fogadták el a magyar javaslatokat.
A másik tanulság épp a román hozzáállásból vonható le. A román EP-megfigyelők több mint másfél millió román állampolgár igényeinek a jelentésben való rögzítése ellen lobbiztak. Az a tény, hogy nem jártak sikerrel, ne tévesszen meg senkit. Annak ellenére, hogy az EU végre hivatalos dokumentumban is rögzíti, hogy elvárja a bukaresti hatóságok részéről a kulturális önrendelkezés és az állami felsőoktatás biztosítását a magyar közösség számára, nem jelenti azt, hogy Románia a csatlakozás után nem tesz meg továbbra is mindent a kérdés elbagatellizálásáért.
Ez pedig arra utal, hogy a csatlakozás után az eddiginél is nagyobb szükség van a közös magyar érdekérvényesítésre. Amiben január elseje után az RMDSZ immár szavazati joggal is rendelkező képviselőire kiemelt szerep vár. Balogh Levente (Krónika)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=971
2006. november 24. Vajdaság Ma
A civil érdekérvényesítés sikere Brüsszelben
Kemény hangú Románia-jelentést eredményezett a HHRF és a politikum összefogása
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága csütörtökön ellenszavazat nélkül fogadta el a Pierre Moscovici francia szocialista képviselő által beterjesztett Románia-jelentést. A dokumentum részletesen kitér a másfél milliós magyarság megoldatlan problémáira, és arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy mihamarabb orvosolják a hiányosságokat. A jelentés eredeti változatához – amely éppen csak megemlített a magyar kisebbséget, – a Brüsszelben tevékenykedő magyar és más nemzetbeli európarlamenti képviselők számos, a magyarság érdekeit hangsúlyozó módosító javaslatot nyújtottak be. Ezeknek a javaslatoknak a támogatását és „megvédését” kérte egy hetes brüsszeli lobbiútja alkalmából Moldován Árpád Zsolt, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) romániai képviselője, aki a hetvenöt tagú Külügyi Bizottság tagjainak közel felét kereste fel és személyesen tájékoztatta az erdélyi magyarság helyzetéről. A pártokon és nemzeteken felülemelkedő tájékoztató munka célja volt megerősíteni a témával foglalkozó magyar euróképviselők által beterjesztett módosító javaslatokat, és ráébreszteni a más nemzetbeli MEP-ket arra, hogy a felvetett problémák mögött valós, hús-vér emberek igényei állnak. „Mivel a 2007. január elsejei csatlakozás előtt az Európai Parlament Moscovici-jelentése az utolsó olyan dokumentum, amely számba veszi Románia felkészültségi állapotát, különösen fontos, hogy ne hallgassa el a magyar igényeket. Bár a jelentésnek nincs semmilyen végrehajtó, kötelező jellege, szimbolikus fontossága annál nagyobb: hivatkozási alapul szolgálhat a jövőben, mindig visszatérhetünk hozzá” – érvelt az alapítvány munkatársa. Ugyanakkor kifejtette, amennyiben a jelentés a Külügyi Bizottság által elfogadott formában kerül megszavazásra a november végi plenárison, akkor nyomásgyakorlási eszközként is felhasználható egyes, csak a politikai akarat hiánya miatt megbicsaklott ügyek – kisebbségi törvény, restitúciós folyamat – felélesztésében. Ugyancsak az európai parlamenti képviselők tájékoztatását szolgálja a HHRF által erre az alkalomra kiadott „EU-Enlargement Watch – Romania” című hírlevél, amely naprakész információkkal látja el a brüsszeli döntéshozókat. Az angol nyelvű, illusztrált kiadvány második száma a Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapjáról is elérhető (www.hhrf.org/newsletter/02 ). Az eredményesen zárolt találkozósorozattal a HHRF ellensúlyozni kívánta azt az erőteljes román lobbit, amely elfedni igyekszik a valós kisebbségügyi helyzetet, és mindent megtesz annak érdekében, hogy alig hat héttel a csatlakozás előtt kozmetikázza az országon belüli állapotokat. (HHRF sajtóközleménye)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2270
|