Hírek : Egyedül (is) megy? Külön indulnak a magyar pártok - A VMSZ elutasította a másik három délvidéki formáció koalíciós javaslatát |
Egyedül (is) megy? Külön indulnak a magyar pártok - A VMSZ elutasította a másik három délvidéki formáció koalíciós javaslatát
2006.11.18. 16:13
2006.11.17. fuggetlenseg.hu, Új Magyar Szó,Vajdaság Ma -
A vajdasági magyar pártok minden bizonnyal önállóan indulnak a választásokon.
A Vajdasági Magyar Szövetség a következő parlamenti választásokon egyedül fog indulni. Kasza József, a VMSZ elnöke a Betanak nyilatkozva elmondta, a párt döntése végleges. Szerinte gond nélkül át tudják ’’ugorni’’ a nemzeti közösségek számára, az öt százalékos választási küszöb helyett megszabott természetes küszöböt.
Ehhez az elemzők szerint egy parlamenti helyhez 12-16 ezer szavazatra lesz szükség.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Páll Sándor a hírügynökségnek elmondta, szerinte az lenne a legjobb, ha minden vajdasági magyar párt közös listán indulna. Hozzátéve, hogy a VMSZ elnöke ’’elszámolta’’ magát, amikor azt gondolta, hogy azzal, hogy egyedül indul a választásokon, eliminálni tudja majd a többi magyar pártot. Arra a kérdésre, hogy a VMDK közösen indulna-e a választáson a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal és a Magyar Polgári Szövetséggel, annyit mondott, ’’majd meglátjuk’’.
Az Ágoston András vezette VMDP viszont november 13-ai közleményében arról ír, hogy a párt választmánya 11-én úgy döntött, egyedül indulnak. Hozzátéve, hogy a testület az elkövetkező rövid időszakban lebonyolított pártközi tárgyalások eredményeitől függően, abban az esetben ha ez indokolt lesz, felülvizsgálja döntését.
(forrás: Magyar Szó)
2006. november 16. Vajdaság Ma
Külön indulnak a magyar pártok A VMSZ elutasította a másik három délvidéki formáció koalíciós javaslatát
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a választások előtt senkivel sem lép koalícióra – jelentette ki Kasza József, a párt vezetője, a koalícióról csak a választások után tárgyalna az eredmények ismeretében. Ezzel válaszolt a három kisebbik vajdasági magyar párt kezdeményezésére, hogy hozzák létre a Magyar Választási Koalíciót, s közös listával szerezzék meg a magyar nemzetiségű polgárok támogatását a januári szerbiai parlamenti választásokon.
Ha a VMSZ önállóan indul, négy mandátumra számíthat, ám ha szövetségben a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), akkor 6-7 képviselői helyet szerezhetnének a 250 tagú törvényhozásban. Legalábbis így gondolják a „hármak”, ahogyan magukat nevezik újabban a kisebb pártok. A részarányos szerbiai választási rendszer szerint a kisebbségi pártoknak nem kell átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt – nem lennének rá képesek sem önállóan, sem koalícióban –, esetükben az úgynevezett természetes küszöböt alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy egy kisebbségi pártnak annyi szavazatot kell összegyűjtenie egy mandátumért, amennyi a szavazók száma elosztva a parlamenti képviselők számával, tehát 250-nel. A korábbi részvételi arányokat tekintve 12-16 ezer szavazat kell majd egy mandátum megszerzéséhez (a többségi pártoknak egyébként ennek a tízszerese). A természetes küszöbnek azonban van egy nagy hátránya azzal a megoldással szemben, amely szerint előre meghatároznák, hány képviselő helyet kaphat egy kisebbség, természetesen számarányának megfelelően, s amely helyekre aztán startolnának egy-egy kisebbség pártjai, s a mandátumokat eredményeik arányában osztanák el maguk között. Mert mi lesz, ha a vajdasági magyarok egy része – mint korábban is – nem nemzeti pártjaikra adja le voksát? Hiszen nem egy párt listáján szerepelnek majd magyar jelöltek, s nem egy párt célozza meg programjával a felértékelődött kisebbségi szavazókat. A parlamentben most is vannak magyar képviselők, akik nem magyar pártok színeiben jutottak mandátumhoz. Ám ez a vita már eldőlt, s a Kostunica-kormány nem a horvát és a szlovén példát követte e kérdésben a „hármak” legnagyobb sajnálatára. Az alkotmányreferendum eredményeit is figyelmeztetésként foghatnák fel a magyar pártok. Választóik ugyanis nem hallgattak sem a VMSZ elnökére, hogy szavazzanak igennel, sem a VMDP és a VMDK vezetőjére, hogy a nemet karikázzák be, hanem nem mentek el szavazni. Nem biztos, hogy a bojkottra való felhívásnak tettek eleget – erre buzdították őket egyes demokratikus irányultságú pártok, köztük Nenad Csanak pártja is –, hanem elfásultak, megcsömörlöttek a politikától. A parlamenti választásokon sem várható nagy részvételi arány. Jó esetben a mintegy kétszázezres magyar választótestület (a magyarok lélekszáma 280 ezer) alig több mint fele fog szavazni. Ebből a számból a Demokrata Párt, a G17 Plusz, valamint a Liberális Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezette koalíció mind lecsíp valamicskét, s a maradék voksol aztán a magyar pártokra. Vajon ez mennyi mandátumra lesz elegendő? A kérdés indokolt abban az esetben is, ha ennek a túlnyomó többsége a VMSZ-t választja. Igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb pártok közül valamennyi indulhat a megmérettetésen (a nem pártként bejegyzett MPSZ biztosan nem), hiszen a lista elfogadásához hitelesített aláírásokat kell gyűjteniük. Ha nem változtatják meg az előírást, akkor tízezret. Az új javaslat azonban ezt a kisebbségi pártok számára háromezerre csökkentené, s ez a szám már megvalósíthatónak tűnik a két kisebb számára is. Ha maradna a tízezer, akkor listát csak a VMSZ állíthatna, neki vannak aktivistái és pénze tízezer támogatót megtalálni és aláírás-hitelesítésre a hivatalba becitálni. Úgy tűnik, hogy semmi sem dőlt el még véglegesen. Nem tudni, hogy a vajdasági magyarok végül majd hány magyar lista közül választhatnak. Sebestyén Imre (Magyar Nemzet)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=958
|