A sajtótájékoztatón ismertették a jubileumi év országos és egyházmegyei eseményeit, valamint az évhez kapcsolódó eddig megjelent kiadványokat. Seregély István érsek hangsúlyozta: Szent Erzsébet születésének évfordulója nemcsak a magyaroknak, hanem az egész keresztény világnak ünnepe. Kuklay Antal részletesen ismertette a jubileumi év eseményeit, külön kiemelve, hogy a Magyar Nemzeti Bank ma bejelentette: 2007 szeptemberében 5 000 Ft értékű ezüst érmét bocsát ki az emlékév alkalmából. Magyarországon 2006. november 19-én, vasárnap 16 órakor, a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott ünnepi szentmisével kezdődik a Szent Erzsébet-év. Ezen a napon 18 órakor a Művészetek Palotájában folytatódik az ünneplés, ahol Erdő Péter bíboros átadja a Szent Erzsébet rózsája-díjat az országos Karitász munkában kiemelkedő tevékenységet végzett hívőnek. Ezután felhangzik Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma. A Művészetek Palotájában ez alkalommal kerül bemutatásra a Szent Erzsébet középkori tiszteletének legjelentősebb művészeti emlékeit felidéző kiállítás. November 19-én Magyarország minden katolikus templomában felolvassák a Püspöki Konferencia körlevelét a Szent Erzsébet-év meghirdetéséről. Sárospatakon, Szent Erzsébet születési helyén, ahol a Nemzetközi Szent Erzsébet Baráti Kör és az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság is székel, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kinevezett Szent Erzsébet Bizottság elnöke már november 18-án 10.30 órakor egyházmegyei szinten megnyitja a Szent Erzsébet-évet. (Magyar Kurír, orientpress.hu)  Hitvilág – Szent Erzsébet ajándék   Erdély Ma 2006.11.18. 775 éve, 1231. november 17-én Árpád-házi Szent Erzsébet jobblétre szenderült. 2007-re, születésének 800. évfordulójára, a Magyar Püspökkari Konferencia jubileumi évet hirdetett, amelyhez csatlakoztak - határoktól függetlenül - a magyar egyházmegyék. A világegyház katolikus naptárában névünnepe november 17-e, magyar és német területen november 19-e. A lexikonok Magyarországi Erzsébetként, Árpád-házi Nagy Szent Erzsébetként vagy Thüringiai Erzsébetként egyaránt nevezik. Halálának 750. évfordulója szintén jubileumi Szent Erzsébet-év volt Magyarországon. Akkor II. János Pál Pápa levelet írt a Magyar katolikus Egyházhoz: „Miközben ’Szent Erzsébet asszony életéről’ énekeltek, és megemlékeztek ’sok jó tételéről’, megelevenedik előttetek a mindössze huszonnégy évet élt fiatal asszony és édesanya századokat átragyogó elbűvölő alakja. (…) Legyetek büszkék arra, hogy a magyar földből sarjadt Erzsébet Európa, sőt világszerte ismert és szeretett szent lett! Korát meghaladó távlatokban gondolkodott, zseniális szívvel megérezte a szeretet egységesítő erejét és az egység mély igényét.” „Boldoggá kell tennünk az embereket” üzeni mindannyiunknak 800 év távlatából is III. Béla unokája, II. Endre magyar király és a meráni Gertrud lánya, Erzsébet, akit Goethe „a legnagyobb német asszony”-ként említ. Sárospatak, Budapest, Pozsony egyként szülőhelyének vallja magát. Thüringia, Wartburg volt kijelölt otthona. Kortársait annyira megérintette rendkívüli személyisége és képessége a szeretetre, hogy az adott történelmi korból, egyetlen meghatározó személyiségről sem készült annyi hiteles feljegyzés, mint róla. Ezek képezték a megszámlálhatatlan későbbi legenda alapját. Legismertebbek a rózsacsodákról szólók, és a betegápoláshoz kötődőek. Öröksége soktényezős. Mesésen szép - korában szokatlan - szerelmi házassága. Méltó, hasonlóan széles látókörű férj-támaszával, idegen földön tette a - rövid életében - a szeretetszolgálat hétköznapi csodáit. Megtapasztalta az asszony-sors minden örömét, bánatát. Szegényen, gazdagon - minden lehetőséget kihasználva - ápolta betegeit, építette és tartotta fenn kórházait. A 2007-es Thüringiai Szent Erzsébet-év alkalmával archeológiai kutatások kezdődtek. Egyes vélemények arra következtetnek, hogy megtalálták Árpád-házi Szent Erzsébet 1226-ban alapított kórházának maradványait Wartburg vára alatt. A korábbi feltárások nem hoztak jelentősebb eredményt az ispotály létezéséről. Az elmúlt hetek híradásai beszámolnak arról is, hogy az ásatásokat vezető weimari régész Ines Spazier újságírók előtt mondta: egy 27 beteget befogadó, a thüringiai építészetre jellemző favázas épületről van szó, amelyet geomágneses vizsgálatokat követő újrafeltárás során sikerült napvilágra hozniuk. Jövőre talán a látogatók számára is bemutathatják. Nagy Szent Erzsébet életének titkát sokan, nagyon sokan kutatták, keresik. A thüringiai őrgrófnéét, a - nem zárdai létmódjáról elhíresült – Zsófia asszony menyéét, a fejedelmi koldusasszonyét, tiszteletének nyomait hazánkban, magyarságát. A kimeríthetetlen irodalom elvezeti a mai olvasót egy olyan korba, amikor a feleség nem étkezhetett férjével egy asztalnál. Erzsébet igen. Amikor legritkábban kísérhette várandós asszony férjét lóháton a csatatérre. Erzsébet? Az őrgrófság határáig. Próbálkoznak genetikai örökségét értelmezni: meráni anyja, és – a korában ellentmondásos megítélésű, mára igazságára lelő - stratéga Endre királyunk örökségének keveredésével. Cselekedeteit - a szeretetét, és annak műveiét - szemlélve is, aligha jutunk az életszentségének titkához. Árpád-ház csillaga. Ezzel a címmel illeti - a ma nyugdíjas kántor-hitoktató, tájaink egyházi igrice -, Gál Ignác. Sorait olvasva játszi könnyedséggel juthatunk Szent Erzsébet igazságához, lelki tartalmaihoz, a máig ihletőkhöz: „Négyéves korában hagyta el hazáját, Tizennégy évesen kötte házasságát Húszéves korában elvesztette férjét, Özvegyen gondozta három kis gyermekét, Huszonnégy évesen elérte a célját Jutalmul megkapta harmadik hazáját Ahol nincsen szegény, koldus, özvegy, árva Ahol érvényesül Isten igazsága.” Hogy Hans Holbein, Mantegna, Raffaelo, Jan van Eyck és sok más művész, megörökítette alkotásaiban? Hogy nincs is olyan katolikus templom szerte a világban, ahol valamilyen ábrázolása nem fellelhető? Hogy Árpád-házi Szent Erzsébet a szolgálatkész fiatalok, a feleségek, a családot gondozó édesanyák, a tevékeny szeretetet gyakorló özvegyek és a hitüket komolyan élő, életszentségre törekvő hívők jövőbe vezető példaképe? Nem csupán a nevét viselők büszkesége. A most kezdődő Jubileumi Szent Erzsébet-év főegyházmegyénkben a családok éve is. Túl a rózsacsodás legendán - női, anyai, feleségi eszmény - Erzsébetünk védelmében. Molnár Melinda

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.