Égi manna Csíkfalunak
Erdély Ma, 2006.11.17.

Ha azt mondom, hogy Csíkfalu, sokan a Csíki-medence valamelyik falujára gondolnak. De ha azt mondom, a moldvai Csíkfalu (Ciucani), akkor eltelik egy kis idő a nyomozással, míg kiderül, hol is bújik meg ez a kicsi falu. Segítek. Csíkfalu a zömében románok lakta Rekecsény községhez tartozik közigazgatásilag és kb. 10 kilométerre helyezkedik el ettől nyugatra, Külső Rekecsény szomszédságában, Bákótól körülbelül 45 kilométerre. Lakossága színtiszta csángó magyar. Tele vannak élettel. Az itt élő emberek derűsek, minden semmiségből tudnak viccet csinálni és a szegénységüket csak a külső szemlélők veszik észre. Így van ez, amikor minden utcában találunk egy fogyatékost, vagy amikor azt látjuk, hogy sok az idős ember akiket a fiatalok tartanak el. Gyakori a sokgyerekes család is. A falu lakosságához képest a föld nem elegendő és dombos, agyagos, ezért a termés is gyenge. Sok a munka vele, csak a fiatalok bírják. De ahogy mondtam, az életkedvük megvan, mert nem ismerték meg a gazdagságot, a pénz szagát. Csak a plébánia büszkélkedhet nagy vagyonnal. A papjuk – Pascaru Iulian – minden hájjal megkent és a kereskedőket megszégyenít ügyességgel még SAPARD pénzt is pályázott és nyert. Tavaly – ottjártamkor – az előre tervezett félórás látogatásomkor próbált minden elképzelését elmondani. Álljt kellett parancsolnom, hogy szóhoz jussak. Valahogy nem tudtam megállni, hogy meg ne dicsérjem üzletemberi kvalitásait, aminek nem örült. Miért Csíkfalu? Tavaly ősszel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) vezetősége – Kozma Imre atya és Vecsei Miklós – eldöntötték, hogy a Málta már kialakult magyarországi hét régiója segítsen hét csángó falunak. Akkor az árvíz mozgatta és sürgette meg ezt a kezdeményezést. Mivel a búza aratásának az ideje volt, és az a jelzés érkezett szinte minden polgármestertől, hogy kenyérből lesz hiány, ezért búzát kezdtünk gyűjteni. Jöttek a felajánlások, hála Istennek. A gyimesi falvak, Diószeg, Pusztina, Luizi Kalagor, Lészped, Csíkfalu, de még a Vráncsa megyei Vizánta is kapott segítséget, kezdetnek egy kamionnyi búzát. A régiók most tovább is tartják a kapcsolatot a csángóföldi falvaikkal, mivel ez egy középtávú program. Ezeknek a koordinálásával az MMSZ – Csángó Koordinációs Irodája foglalkozik. Csíkfalu a Pest megyei régióval került kapcsolatba és a MMSZ – Országos Központja végzi az ezzel kapcsolatos teendőket. Hogyan? A faluban találtunk a kevés értelmiségi között olyat aki szociálisan kellő mértékben érzékeny, Lőrinc Cselesztin személyében. Ide összpontosítottuk figyelmünket a program kezdetekor. Alapvető infrastrukturális beruházás nélkül nem tudtuk volna elkezdeni munkánkat. Fax készüléket, számítógép került ide. Cseli nagyon jó munkatársnak bizonyult. Annak ellenére, hogy mozgássérült, mindenről tájékozódott és átlátta a feladatot. Részletes statisztikát készített a faluról, a falusiak életviteléről, egészségi állapotáról azoknak a kritériumoknak a figyelembe vételével, amiket mi felállítottunk. Ezt a statisztikát rendszeresen ellenőrzzük és frissítjük. Mivel segítettünk? Az első búzaszállítmány 2005 szeptember 15-én került kiosztásra itt. Nagyon jól fogadták. Mint „mánát az égből” ahogy mondták ők. Második lépésként idén nyáron tábort szerveztünk Liechtensteinben tizenhat hátrányos helyzetű családból származó gyermek részére. Még az útlevél elkészítésnél is jelen voltunk, mert sokuknak nem volt meg a pénzük legalább a közeli megyeszékhelyű városba utazni és az okmányt kiváltani. Miért pont Liechtenstein? Azért mert az MMSZ közös programot folytat a hercegség Vöröskereszt szervezetével, ahová minden hónapban fogadnak három hétre 16 gyermeket hátrányos helyzetű, közép-európai családból. A búzaosztáson és a táboroztatáson kívül gyógyszert, gyógyászati eszközöket, élelmiszert, technikai felszerelést juttatunk ki alkalmanként a faluba. Megint búza Csíkfalu talán a legelhagyatottabb falu ebben a térségben. A rossz földjeik nem termelik meg a betevő falatot. Azok közül, akik ide ellátogattak, csupa jó dolgokról számoltak be, de a szegénység volt az első, amit megemlítettek. Ezzel mi tisztában voltunk, ezért nem tétlenkedtük és egy jól előkészített koncepcióval újra útnak indítottunk egy kamionnyi búzát. Összesen húsz tonna, élelmezési célra használható első osztályú búzáról van szó. A Kartali székhelyű Gödöllői Tangazdaság Rt. segítségét ezúttal is köszönjük! Láttuk, hogy a polgármester megértette, megszerette elképzelésünket és hozzáállásunkat ehhez a faluhoz, ezért a vámolással járó nehézségek elsimítását maximális mértékben segítette. A falu értesítését a helyi kapcsolattartónk – Cselesztin – kifogástalanul megszervezte. Az emberek befogták teheneiket a szekerekhez és fegyelmezetten megjelentek az osztás helyszínén. Az osztás differenciáltan történt, a rászorultsági foknak megfelelően. Százötven kilótól kétszázötvenig, változó mennyiségben kaptak, így valamivel több, mint száz család részesült az adományban. Amikor az utolsó búzaszem kiosztásra került már este lett. Hideg őszi est. A szekerek nyikorogva a búza súlyától hazafele tartottak. Oda, ahol télen meleg kalács és mindenféle édesség készül belőle. Keresztet vetettünk és mi is elindultunk. Visszajövünk! Csángó Bogdán Tibor Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Csángó Koordinációs Iroda (Megjelenés előtt a Csángó Tükörben)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés