Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat" vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. E javaslatok az egyetemi magyar oktatás kibővítését célozzák, hogy a chartában deklaratív módon szerepeljen az egyetem multikulturális jellege vagy kétnyelvűsége, hogy két nyelven jelenjenek meg az összes feliratok, az épületen, az adminisztrációban, a nyelvhasználatot mindenféle fórumon biztosítsák. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból, egy másik javaslata a szenátus összetételére vonatkozott. E javaslatok összefogják azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán (ezt a lépést azzal is indokolják, hogy a romániai, magyar tannyelvű orvosképzés számára évente mindössze 100 tandíjmentes helyet biztosítanak és a magyar lakosság mintegy 6,6%-os részarányának megfelelően kétszáznál több magyar orvostanhallgatót kellene beiskolázni). Ugyanakkor a 2006. július 25-én lezajlott felvételi vizsga eredményeire hivatkoznak, amelyekből kiderült, hogy míg a tandíjmentes helyekre a magyar diákok 8,09-os átlaggal juthattak be, addig a román felvételizők 5,95-tel; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetését az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazását, hiszen itt a magyar nemzetiségűek aránya alig néhány százalék; kétnyelvű feliratok elhelyezését az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetőségét. Megkeresésünkre Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Ezeket 2006-ban illik törölni a chartából. „Mivel különböző okokból, főleg félelmi okokból a magyar kollégák nagy része nem merte nyíltan vállalni ezt a petíciót, ezért a magam nevében nyújtottam be." Kérdésünkre, hogy miért vagy mitől félnének az egyetem magyar oktatói, úgy vélekedett, hogy a fiatalok félnek, mert az előléptetésüknél rengeteg olyan akadályt gördíthet eléjük az egyetem vezetése, amelyek miatt évekre visszavethetik a versenydossziékat, míg az idősebbek amiatt félnek, hogy a nyugdíjba kerülésükkor az egyetem vezetősége nem hosszabbítja meg az együttműködésüket, „középgárda", amely anyagilag, erkölcsileg független lenne, nincs. „Kiszolgáltatott helyzetben vannak és nem merik felvállalni e javaslatokat. Én a saját lelkiismeretemmel szemben vagyok nagyon kiszolgáltatott helyzetben. Ezeknek a javaslatoknak a bevezetése a minimális jogos követelések megfogalmazása, tudomásul véve azt, hogy mind az alkotmány, mind a 2003. évi tanügyi törvény biztosítja a teljes körű anyanyelvi oktatást papíron, csakhogy ezeknek a jogoknak a gyakorlatba ültetése hiányzik" tette hozzá, aki számára érthetetlen, hogy miért zárják ki a magyar nyelvet a gyakorlati oktatásból, miközben az elméleti oktatás folyhat magyarul. " A román nyelvű gyakorlatoknak állítólag az lenne az értelme, hogy a gyermekek megtanulnak románul. A gyermekek nem tanulnak meg a román gyakorlaton románul, mert látjuk, hogy nem fejlődik a romántudásuk úgy, ahogy kellene, viszont a magyar diákokat meg kell tanítani a román és az angol szaknyelvre, ehhez pedig speciális kurzusok és intenzív képzés szükséges. Ami a vezetőség összetételét illeti, nem tudni, mivel arányos. Az arányokat a diákság arányához kell igazítani, ami minimum 45 százalék a mai 30-hoz képest" – mondta a professzor asszony. Információi szerint az általa tett javaslatokat le sem tárgyalták a szenátus ülésén, és írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Kincses Ajtay Mária elismeri, hogy az egyetemi szenátus magyar oktatóiról azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot, de oka volt rá. „Mivel az egyetem magyar vezetősége hat éve egyetlen közgyűlést sem hívott össze a magyar oktatók számára, fogalmuk sincs a magyar vezetőknek, hogy mi mit gondolunk. Ebből én arra következtetek, hogy őket nem is érdekli és akkor nem is minket képviselnek" – jelentette ki. Dr. Nagy Örs rektorhelyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, állítása szerint a részleteket nem ismeri, „de meg lehet nézni a jegyzőkönyvben". Úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Első lépés éppen a magyar oktatók közgyűlésének összehívása lehetne, tehetnénk hozzá. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozását nem chartamódosítással vagy szenátusi döntéssel lehet megoldani, ehhez kormányhatározat kell, politikai döntésnek lesz az eredménye. Ami a magyar nyelvű kollégiumi oktatást illeti, jövőtől kiszélesítik, az orvosi asszisztensi képzés magyarul is lehetővé válik. Ez szerepel a chartában – tette hozzá. A magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek megduplázása a rektorhelyettes szerint nem az egyetemi szenátus döntésétől függ. Az RMDSZ közbenjárására született a döntés a beiskolázási számokról, biztosak akartak lenni, hogy bizonyos számú magyar diák bejut a MOGYE-ra. Az utolsó 5 év bejutási arányai szerint 42-43 százalék volt a magyarok aránya az általános orvosi karon, 52 % a gyógyszerészeti karon és 48 % a fogászaton. Ez előtt a kormányhatározat előtt a felvételin való bejutás kizárólag a vizsgaeredmények alapján történt, nem leosztott helyek szerint. „Mivel a MOGYE az egyetlen olyan orvosi egyetem az országban, ahol magyarul lehet tanulni, felkészültebb magyar nemzetiségű diákok kerülnek ide. Ez látszik az utolsó három év bejutási arányából is, ahol 8,09-cel már kiesett az utolsó magyar diák és 5,95-tel bejutott a román diák. Az én kérdéseim: kinek képezzük a gyermekeket? Magunknak, az erdélyi magyar közösségnek vagy másnak, és honnan szerezzünk utánpótlást, amikor ők elmennek? Honnan tudunk válogatni versenyképes diákokat, akik meg tudják állni a helyüket bárhol a világon? Ha meg tudják állni a helyüket Svédországban, Németországban és máshol, akkor állják meg itt is és ne szaladjanak el. Ennek érdekében minőségi oktatásra van szükség" – mondta a rektorhelyettes. Nagy Örs elképzelése, hogy az utóbbi három év statisztikai adatait összegyűjtve „megpróbálnak változtatni a helyzeten", bár nem zárja ki, hogy jövőre pont a fordítottja lehet. „Persze, hogy több magyar gyerek juthatna be ezzel az általánossal, de a minőség jobb így. Annak idején, amikor én is magyarul végeztem az egyetemet, 120-an voltunk egy évfolyamon, románok, magyarok együtt, de akkor is volt külön magyar nyelvű oktatás. Nem arról van szó, hogy a magyar végzettek nem állják meg helyüket a román falvakban, mert gyógyítani nem románul és magyarul kell, a gyógyításnak nincs nemzetisége. Arról van szó, hogy valamilyen úton-módon segítsük őket, vagy próbáljunk meg a rezidensi vizsgarendszeren változtatni, hogy több esélyük legyen a magyarul végzett hallgatóknak itt maradni, hogy fel tudják venni a versenyt". A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban azonban fenntartásai vannak a rektorhelyettesnek. „Ha a hallgatók abszolút mindent magyarul fognak megtanulni, akkor hogy fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nem akarok hazafias szlogeneket mondani, de ebben az államban élünk. Ezek a diákok el vannak kárhoztatva, hogy soha nem lehet belőlük intézményvezető?! Kell ismerjék ennek az országnak a nyelvét és a szaknyelvet is. Úgy érzem, a gyerekekkel tolunk ki adott pillanatban..." – vélekedett a rektorhelyettes. Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható, erről lehet tárgyalni a következő szenátusi ülésen, az adminisztrációban is szükség van több magyar anyanyelvű személyre, bár egyre kevesebben jelentkeznek magyarok a versenyvizsgákon. A szenátus összetételével kapcsolatban elmondta, hogy ha a diákok szinte fele-fele arányban vannak az egyetemen, akkor a szenátusban is ilyen arányban kell a magyar oktatóknak jelen lenniük. A felvetett kérdések mellett a rektorhelyettes fő gondnak mégis azt látja, hogy meg kell találni a módszereket a végzettek itthon tartására, egy olyan rezidensi vizsgarendszer megteremtésével, amelyen a magyarul végzett, magyar anyanyelvű diákok is versenyképesek legyenek. És akkor van utánpótlás, van magyar orvos Erdélyben... A MOGYE másik rektorhelyettese, Brânzaniuc Klára úgy véli, a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani. Szerinte a felvételi tesztek azonosak, nem diszkriminálják sem a magyar, sem a román nemzetiségű hallgatókat, és a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis". Ha a tizennégy dékán közül csak három magyar, akkor ez amiatt van, mert a választásokon így határoztak, az egyetemi szenátus bürójában pedig nem heten, hanem négyen vannak, és nem egy, hanem kettő magyar közülük, hiszen ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul ad le a diákoknak. Kincses Ajtay Mária is tart román nyelvű kurzusokat és több román oktató beszél magyarul – tette hozzá. Az egyetem rektora, dr. Copotoiu Constantin szerint a Kincses Ajtay Mária által tett javaslatokat a szenátus megtárgyalta, a magyar kollégák viszont nem értettek egyet ezekkel. „Dr. Kincses Ajtay Mária eljött a szenátusba és azt mondta, hogy a szenátus magyar tagjai nem képviselik a magyarságot. A szenátus összetételét az oktatók száma szerint határozzuk meg, jelenleg 39 tagú. Az arányokat pontosan betartottuk. Hogy Kincses Ajtay Mária fele-fele arányban akarja a képviseletet, meglehet, de bizonyára nem tudja, hogy a mostani arányok törvényes előírások szerint jöttek létre. A gyógyszerészeti kar dékánja például Tőkés Béla professzor volt, a legutóbbi választásokon mégis román nemzetiségű dékánt választottak. Tehetek én erről?! A választások szabadon történtek. Ahol a dékán román nemzetiségű, ott általában a dékánhelyettes magyar" – jelentette ki a rektor. Szerinte az RMDSZ szorgalmazta és harcolta ki a hallgatói helyek jelenlegi elosztását, „ők", mármint a szenátus román tagjai ellene voltak, és ki a hibás amiatt, hogy most a román diákok alacsonyabb jeggyel jutnak be? „Ők csinálták, butaságot csináltak és mi vagyunk a hibásak?" – tette fel a kérdést. „Ők" nem csináltak ügyet abból, hogy a gyógyszerészeti karon a román diákok nagyobb átlaggal jutottak be, mint a magyarok. Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni – tette hozzá a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Az utcára kerülnek?! Kinek használ ez a különválás? Az egyetem vezetése megpróbál magyar oktatókat felvenni, de kevesen jönnek. „Meghirdetjük a posztokat, de nem jönnek. Hogy miért? Egy kórházi főorvosi fizetés kétszer akkora, mint az egyetemi oktatói fizetés. Az emberek jobban akarnak élni. Itt mindig egy összetartó oktatói közösség volt, hogy Kincses Ajtay Mária egy különféle követelésekkel előálló társaság tagja, nem érdekel. Megmondtam neki: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. Ha bizonyítékok híján befeketíti a kollégákat és az intézményt, felelnie kell" – tette hozzá. A rektor szerint az sem valós, hogy nincs elég magyar nemzetiségű személy az adminisztrációban. Az elmúlt években állítása szerint több magyart vettek fel, mint románt. A szakdolgozatokat továbbra is románul kell elkészíteni, hiszen a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul, akkor meg hogyan értékeljék a dolgozatokat? – tette fel a kérdést. Ami pedig a kétnyelvű feliratokat illeti, nem támogatja az ötletet. A rektor szerint az épület műemlék jellegén nem lehet változtatni azzal, hogy kétnyelvű feliratokat tesznek ki, állításával Brânzaniuc Klára is egyetértett. „Ezek irreális, szubjektív problémák. Kincses Ajtay Mária nem beszélt meg semmit velünk, nem ismeri az egyetem realitásait, és saját magyar kollégáiról azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot " – jelentette ki a rektor. A rektorral való beszélgetésből az is kiderült, hogy a MOGYE, külföldi diákok által benyújtott igényekre hivatkozva, már egy éve szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását, amelyeken a diákok az első három évben angolul, ezt követően románul tanulnának. Antalfi Imola Népújság

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés