A jegyzetíró szerint ez arról a szemléletről tanúskodik, miszerint a határon túli magyar gyereknek már nem kell megtanulnia a modern szóösszetételeket és a XXI. századik kifejezések helyes írásalakját, „elég lesz, ha a modern kor új műszavait a többség nyelvén vagy angolul szajkózza, hiszen ránk lehet sózni – ahogy a 90-es évek elején az elavult számítógépeket – minden lejárt szavatosságú kultúrát, ahogy a lejárt szavatosságú gyógyszereket adományként a harmadik világ számára. Mert valakinek ez jó üzlet, olcsóbb, mint a könyvzúzda" – jegyzi meg a lap, s a régi szótárakban úgysem található új szóval „hungarikumnak" nevezi a sérelmes „gesztust." A lap más helyen arról is beszámol, hogy hétfőn Budapesten bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának első két kötetét, a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozását, amely a Magyar Tudós Társaság 1831-ben született döntésétől számítva valójában 175 éves adósságot törleszt, amikor több mint 200 év magyar szókincséből merítő, százezernél több címszót tartalmazó tizennyolc kötetében végre megtestesíti régen hiányzó történeti jellegű értelmező szótárunkat. (ujszo.com) Öröm és üröm: milyen a jó magyar szótár? 2006. november 16. 15:45 Tar Zsuzsanna Elképesztő és ocsmány dolognak tartja Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, hogy a média csak a botrányszagú dolgokkal foglalkozik, az igazi érték és a pozitív példák pedig elmaradnak. A napokban több lap arról számolt be, hogy az Akadémia Kiadó elavult magyar helyesírási szótárakat ajándékozna a határon túli magyaroknak. A média leginkább csak a hibákkal és a botrányokkal foglalkozik, pedig rengeteg jó dolog is történik a határon túli magyarokkal – közölte Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke annak kapcsán, hogy a napokban több lapban kiemelt témaként foglalkoztak azzal, hogy az Akadémia Kiadó elavult magyar helyesírási szótárakat ajándékozna a határon túli magyar iskoláknak. A Pozsonyi Új Szó jegyzetírója arról írt ugyanis, hogy elképesztőnek tartja az esetet: „az Akadémia Kiadó a lecserélt, rég elavult, elhasznált, valójában gyakran már teljesen használhatatlan helyesírási és értelmező szótárakat kegyesen felajánlja a határon túli iskoláknak" . A jegyzetíró szerint ez arról a szemléletről tanúskodik, miszerint a határon túli magyar gyereknek már nem kell megtanulnia a modern szóösszetételeket és a XXI. századik kifejezések helyes írásalakját, „elég lesz, ha a modern kor új műszavait a többség nyelvén vagy angolul szajkózza, hiszen ránk lehet sózni – ahogy a 90-es évek elején az elavult számítógépeket – minden lejárt szavatosságú kultúrát, ahogy a lejárt szavatosságú gyógyszereket adományként a harmadik világ számára. Mert valakinek ez jó üzlet, olcsóbb, mint a könyvzúzda" – jegyzi meg a lap, s a régi szótárakban úgysem található új szóval „hungarikumnak" nevezi a sérelmes „gesztust." A Rákóczi Szövetség elnöke úgy véli: a határon túli iskolák minden adományt szívesen vesznek. – A szóban forgó könyvek kiváló állapotban vannak és egy kezdő diák számára, aki éppen most kezdi meg a magyar nyelv rejtelmeinek tanulását, teljes mértékben megfelel az alapok elsajátítására – közölte. Arra kérte a jövőre nézve az újságírókat, hogy ha már pozitív példával nem igazán élnek, úgy inkább ne romboljanak. Egyébként az Új Szó cikkének megjelenése után közvetlenül az Akadémiai Kiadó igazgatója azt mondta: a könyvzúzda lett volna az olcsóbb megoldás. – „Az újságíróval az anyaországtól távol, egy sajátos, bonyolult politikai helyzetben mondatja ezt valami" – reagált a cikk hangvételére az igazgató, hozzátéve, hogy megérti a publicista érzéseit. Megjegyezte: ha ezzel az újságírót megbántotta, bocsánatot kér tőle. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyarországi bibliotékák selejtezéskor az Országos Széchényi Könyvtárral egyeztetve megjelölnek olyan könyvtárakat, amelyek kaphatnak a leselejtezett kötetekből. – Ez egy létező folyamat – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a magyar helyesírás szabályai 1984 óta nem változtak, de előfordul, hogy a '90-es évek elején megjelent szótárakban egyes új technikai vívmányok kifejezései nem szerepelnek. – Az új kiadásokban a könyv kivitele, a papír változott – hangsúlyozta Bucsi-Szabó Zsolt.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés