Reformkényszer vagy reformdiktatúra? – ezzel a címmel rendezett szakmai fórumot ma a gyáriparosok szövetsége. A rendezvény vendége, Draskovics Tibor, az államreform-bizottságot vezető kormánybiztos azt mondta: reformkényszer van, ugyanis évtizedek óta egy sor megoldatlan ügyet görget maga előtt az állam. A legnagyobb gond az, hogy a „közszolgáltatásokra többet költünk, mint amennyink arra van, amennyit képes az állam beszedni". Ráadásul ezek a közszolgáltatások színvonalukat tekintve elmaradnak attól, amit a finanszírozók, igénybe vevők szívesen látnának, vagyis nem hatékony a társadalmi rendszerek működése. A reformkényszerhez hozzájárul egy külső tényező, az egyensúlyjavítás követelménye is. – Reformot kell csinálni, mert nincs más lehetőség – fogalmazott Draskovics, hozzátéve: ebből a szempontból reformdiktatúra van, de a kormánynak nincsenek diktatórikus törekvései. A gyökerekig hatolna Draskovics szerint az elmúlt harminc év fő tanulsága az, hogy a rövid távú lépésekkel végrehajtott egyensúlyteremtés hosszú távra nem elég, a problémák gyökeréhez kell lehatolni, rendszerszerű megoldásokat kell keresni. Ezeket szolgálják a reformok, amelyek a kormánybiztos szerint arról szólnak, hogy a közszolgáltatásokat új elvek mentén kell újjászervezni. Az új elvek között Draskovics Tibor példaként említette, hogy el kell dönteni: a közszolgáltatásokat mindenkinek azonos módon kell-e nyújtani, vagy vannak rászorultsági alapú preferenciák? Be kell vezetni emellett a közszolgáltatásokban a teljesítménymérést, s át kell alakítani az ellátórendszerek működésének módját és érdekeltségi viszonyait. – A mostani, a szocializmusból örökölt rendszer a közszolgáltatások nyújtásával foglalkozóknak, a pedagógusoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek kedvező – mondta a kormánybiztos. Mindenki fizessen Az átalakítandó ellátórendszerek közül a társadalombiztosítást a képmutatások és hazugságok évtizedes rendszerének nevezte Draskovics. Az új elvek arról szólnak: legyen valódi közteherviselés, mindenki fizessen. Bizonyos társadalmi csoportok után szociális támogatásként megfizeti ugyan az állam a társadalombiztosítási járulékot, de a nagykorú eltartottaknak, őstermelőknek ezentúl minimum havi 6000 forintot kell kifizetniük egészségbiztosítási járulékként. Mindenkinek felelősséget kell vállalnia önmagáért és a családjáért. Ha nem tudnak eleget tenni, akkor lép be a közösség – első helyen az önkormányzat, utána, végső menedékesként az állam – mondta Draskovics, aki szerint a cél: ne legyen olyan állampolgár, akinek az egészségügyét, nyugdíját valaki nem fizeti meg. Aki nem tud eleget tenni például eltartott nagykorúként, hogy megfizesse ezt a 6000 forintos járulékot, nem lép be automatikusan az állam. A szülőket és a gyerekeket egymással szemben ugyanis tartási kötelezettség terheli, emlékeztetett az államreformer – hangsúlyozta. Ha valaki nem fizet, akkor ki kell zárni a szolgáltatásból. – Ez durva, szokatlan, de az egyetlen ésszerű megoldás. Aki nem akar fizetni, ne tudjon tovább a többiek zsebében kotorászni – mondta a kormánybiztos. Április 1-jétől mindenhol ellenőrzik az egészségügyi nyilvántartást: aki nem fizetett, csak az alapszintű ellátást kapja, mást nem. Elosztás helyett eloszlás A felsőoktatás átalakításától azt várja az állam, hogy jobban igazodjon a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Ennek érdekében a 2007/2008-as tanévtől megszűnik az államilag finanszírozott helyek intézményenkénti és szakonkénti, karonkénti előzetes meghatározása. Elosztás helyett eloszlás lesz, a hallgatók jelentkezése alapján dől el, milyen képzésekre van szükség, milyenekre nincs. Ahová nem jelentkeznek, annak az intézménynek új képzéseket kell indítania, vagy be kell zárnia a kapuit – mondta a kormánybiztos. A közoktatási reform első, legfontosabb lépései közül a pedagógusok kötelező óraszámának emelése mellett azt emelte ki: az állam ezentúl sztenderdekben fogja meghatározni, milyen ismeretek elsajátítását, oktatását fogja finanszírozni és milyen csoportokban. Ahol ennél többet akarnak nyújtani, ott azt az önkormányzat finanszírozza meg – mondta Draskovics. Több járulékfizetés a nyugdíj mellett dolgozóknak és az evásoknak Aki nyugdíjasként munkát vállal, vagy kiegészítő tevékenységet folytató, vagy éppen evás vállalkozó jövőre több tb-járulékot fog fizetni. A tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény, a parlamentnek beterjesztett módosítása szerint a biztosítottak (a törvény így nevezi azokat, akik dolgoznak és így különböző társadalombiztosítási járulékot fizetnek) jelenleg 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, ha kizárólag az állami tb-rendszerbe tartoznak. Amennyiben magán-nyugdíjpénztárnak is tagjai, akkor az állami biztosító 0,5 százalékot kap, a többi a magánbiztosítóé. Ez a szabály változatlan marad, de kiegészül a jövő év április 1-től több új szabállyal (ezeket a tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény – tbj. – módosítása tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozására benyújtott csomag részeként). Az a saját jogú nyugdíjas (függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott életkorban vagy előbb ment nyugdíjba), aki nyugdíja mellett dolgozik, továbbá az a vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2007. április 1-től. A saját jogú nyugdíjas – ha nyugdíja mellett dolgozott – eddig csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett (ez most 4 százalék, és annyi marad januártól is). Viszont 2007. januártól nyugdíjjárulékot (8,5 százalék) is kell fizetnie. Ha nyugdíja folyósítását szünetelteti, akkor még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie (ez most 2 százalék, jövő januártól 3 százalék lesz). TOVÁBBI RÉSZLETEK>>> A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók is több járulékot fognak fizetni jövő januártól. A jelenlegi szabályok szerint még csak a vállalkozás fizet utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez idén 10, jövőre 16 százalék). Viszont 2007-től magának a vállalkozónak is kell fizetnie 8,5 százalék nyugdíjjárulékot. A jelenlegi 10 százalékkal szemben tehát a kiegészítő vállalkozók 24,5 százalékot fizetnek a jövő év első napjától. Nem maradnak érintetlenek az evások sem. Ők is az előbbi kulcsok alapján fizetnek járulékot januártól (nemcsak egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem nyugdíjjárulékot is kell fizetniük nekik is) viszont változatlan marad az a szabály, hogy náluk a járulékalap az eva adóalapjának 10 százaléka. Azt, amit a háztartásbeliek egészségügyi ellátásáért fizetendő járuléknak hívnak, azért bonyolultabban fogalmazza a meg a tbj. módosítása. Aki – egyebek mellett – nem uniós mozgó munkavállaló és nem kap gyest vagy gyedet, sem baleseti járadékot, nem jár neki a hozzátartozói nyugellátás, nem kiskorú, nem tanuló, nem fogvatartott és nem kötött magára egészségbiztosítást, annak a minimálbér 9 százalékát kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulék címén. A törvény „megengedi”, hogy az arra kötelezett helyett hozzátartozója vagy más fizesse a járulékot. Az indoklás szerint az ellátásra köteles – leginkább a hozzátartozó – köteles mindazzal ellátni a rászorulót, ami a megélhetéséhez szükséges. Márpedig az egészségügyi szolgáltatás része a megélhetésnek, ezért a hozzátartozónak meg kell fizetnie a minimálbér (most 63 500 forint) után a 9 százalékot. (Index, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.