– Dr. Csapó I. József lemondása után nem lehet megkerülni a kérdést: hogyan tovább, SZNT? Hogyan érinti a szervezetet ez a visszalépés?

– Az elnök úr lemondása kétségtelenül súlyos érvágás az SZNT számára, de ami ennél sokkal fontosabb: Székelyföld autonómiája számára is. Másfelõl lehetõség arra, hogy megmutassuk: nem egy emberbõl áll a Székely Nemzeti Tanács, hanem valóban testület, amelyiknek fáj az elnök elvesztése, de azért nem áll meg, hanem halad tovább a nép által számára kijelölt úton.

– Noha hosszas várakozás után már volt egy találkozó az SZNT és az RMDSZ vezetõi között, ez a jelek szerint semmiféle elõrelépést nem hozott a székelyföldi népszavazás támogatása ügyében. Hogyan látja: az SZNT és támogatója, az MPSZ, illetve más civil szervezetek emberállományával, infrastruktúrájával önerõbõl megvalósítható-e egy ilyen feladat?

– Ha feladaton a népszavazás értendõ, akkor be kell látnunk, hogy nem. De nem azért, mert nem kerülnének önkéntesek a szavazóhelyiségekbe, vagy támogatók a szavazólapok meg plakátok kinyomtatására, hanem két másik okból:

1. Szükség van a választók névjegyzékére, márpedig ezt csak az RMDSZ által uralt önkormányzatok tudják a népszavazás lebonyolítóinak rendelkezésére bocsátani. Kétlem, hogy „felsõbb utasítás” nélkül megteszik.

2. Az RMDSZ hetek óta folytat kitartó sajtókampányt arról, hogy a népszavazás nem törvényes. Eközben pedig (minden bizonnyal nem véletlenül) folyamatosan összemossa a hivatalos, az önkormányzatok által kiírt népszavazást (amely a sajátosan román törvény egy bizonyos értelmezése szerint valóban nem kiírható) és a nem hivatalos, saját erõbõl és eszközökkel megrendezett belsõ népszavazást, amelynek ellenben semmi jogi akadálya nincs.

Nincs kétségem afelõl, hogy ha az SZNT és az MPSZ megpróbálja megrendezni a belsõ népszavazást, akkor az RMDSZ sajtója attól lesz hangos, hogy ez törvénytelen, s nem szabad részt venni rajta.

Jellemzõ és sajnálatos az a kettõs beszéd, amelyet maga Markó Béla alkalmaz, amikor egyik nap kijelenti, hogy akkor is meg fogják alakítani a kulturális autonómia tanácsait, ha a parlament nem szavazza meg a kisebbségi törvényt, másnap meg azt mondja, hogy Székelyföldön nem lehet népszavazást szervezni, mert a törvény nem engedi meg.

– A székely székek közül a sajtótudósítások szerint a háromszéki tagszervezet a legaktívabb. Itt talán az RMDSZ egyes vezetõi, illetve tagszervezetei is támogatják az SZNT kezdeményesét. Véleménye szerint az RMDSZ tagszervezetei, polgármesterei milyen arányban támogatnák a dolgot?

– Ne áltassuk magunkat! Ha a „központból” kiadják a parancsot, hogy nem szabad szerepet vállalni a népszavazás megszervezésében, akkor mindenki haptákba fogja vágni magát. Ha kerül egy-két kivétel, akkor az már maga lesz a csoda.

– Az RMDSZ jó ideje ismét az autonómia gondolatával kampányol, készül az elõrehozott választásokra. Ön szerint igazából mit ért az RMDSZ autonómián, illetve milyen elképzelései vannak a kivívásáról?

– Itt most tegyünk különbséget az RMDSZ tagsága és vezetõsége között. A tagság természetesen ugyanazt érti rajta, mint mindenki más, s akarja is, ezért kell választási kampányokban zászlóra tûzni. Az RMDSZ vezetõi ezzel szemben pontosan tudják, hogy mi is az autonómia, s azt is, hogy megvalósulását megbízóik minden eszközzel akadályozzák, meg azt is, hogy az autonómia eddigi kiskirályságuk végét jelentené.

Éppen ezért cselekedeteiket két cél vezérli: Ne legyen, vagy minél késõbb legyen autonómia, de erre irányuló igyekezetüket, ténykedésüket az emberek ne vegyék észre. Érdemes megnézni, hogy akkor jut eszükbe önkormányzati társulást létrehozni, mikor az SZNT felveti a népszavazás kérdését, s most hónapokig ezzel lesznek elfoglalva, holott szeptember vége óta már lett volna idõ kidolgozni a statútumot, rendkívüli testületi üléseken megszavaztatni az önkormányzatokkal, megtartani az alakuló ülést, s a papírok már a bíróságon lennének. Ezzel párhuzamosan meg nyugodtan lehetne szervezni a népszavazást, a kettõ nem zárja ki egymást. De Markó Béla az SZNT együttmûködési felkérésére azt mondja, hogy számukra most a társulás a prioritás, s teszi ezt úgy, mintha egy ekkora anyagi és emberi erõforrásokkal rendelkezõ szervezet nem tudna párhuzamosan nem két, hanem tízszer vagy százszor két ilyen tevékenységet szervezni, lebonyolítani.

Makkay József

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.