Ezt a következtetést vonta le friss jelentésében a Román Akadémiai Társaság elemzője. Sorin Ionita azzal „vádolja" az erdélyi magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az önrendelkezés gazdasági összetevőivel, és nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy az autonóm Székelyföld nem tudná eltartani magát. Az RMDSZ képviselői részben egyetértenek a felvetéssel, de hangsúlyozzák: az állítások csak a magyar elit egy részére igazak; az RMDSZ igenis tett konkrét lépéseket az autonómia érdekében. A Székelyföld autonómiáját célzó diskurzus téves elméleteken alapszik - állítja Sorin Ionita, a Román Akadémiai Társaság (SAR) tagja. A napokban közzétett elemzésében azzal „vádolja" a romániai magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az autonómia gazdasági összetevőivel és nem tájékoztatták megfelelően a helyi lakosságot az önrendelkezés hatásairól. Az elemzés az egy főre eső önkormányzati bevételeket veszi alapul, és megállapítja, hogy a Székelyföld gazdagságát hangoztató érvek egy mítosz részei; ezek kizárólag a politikai diskurzus szintjén léteznek. A székelység specifikumát és a történelmi hagyományait hangoztató érvekkel még érdemes foglalkozni, de az olyanszerű kijelentéseknek, miszerint az adóknak helyben kell maradniuk, semmi közük a valósághoz - állítja az elemző. Szerinte a magyarság képviselői alaptalanul hivatkoznak folyamatosan a méltánytalan költségvetési leosztásokra, mivel a „csupasz valóság" az, hogy az autonóm Székelyföld nem lenne életképes, hiszen jelenleg is az ország más vidékeinek a szolidaritására szorul. Magyarán: a Székelyföld eltartott. „A kijelentés igaz, de rosszul esik ezt a SAR-tól hallani - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akit az RMDSZ megbízott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásával. „A Székelyföldet nem a magyar elit tette tönkre - hangsúlyozta Demeter. - Ez sokesztendős, tudatos munkának az eredménye. Nem volt ipartelepítés, tudatosan nem fejlesztették az infrastruktúrát. Ezért nincs vagy alacsony a befektetői vágy, ezért nem csoda, ha a fiatalok elvándorolnak. Demeter János - aki a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke is egyben - hozzátette: egyet tudna érteni az elemzés szerzőjével, ha maga is nem azt hangoztatná „legalább négy éve", hogy ennek a területnek gazdaságilag meg kell erősödnie. „Régóta mondom, hogy e nélkül nem lehet egy területre az önrendelkezés intézményrendszerét, mechanizmusát ráépíteni. Az autonómia nem egy-két esztendős kérdés, bár nincs olyan székelyföldi ember, aki nem ezt szeretné. Nagyon komolyan fel kell mérnünk, milyen eszközeink vannak arra, hogy olyan erőnlétet biztosítsunk, amely garantálni tudja az autonómia működését" - fejtette ki Demeter. Véleményét osztja Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, az Itthon, Fiatalon Mozgalom volt elnöke is. „Ha a parlament annak idején elfogadta volna az autonómiát célzó törvénytervezetet, a Székelyföldet bezárhattuk volna" - nyilatkozta Korodi Attila. Az elmúlt tizenhat évben két alkalommal nyújtottak be törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról - ezeket a parlament rendre elutasította -, az utóbbi egy évben több nagygyűlést szerveztek és helyi referendumok készülnek a kérdésről. De eddig nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy mennyibe kerülne, milyen eredményekkel járna az autonómia a Székelyföld lakói számára. „Az önrendelkezés nagyon komoly előkészítést igényel. Néhány éve kezdődött csak el a valós decentralizáció, s az önkormányzatoknak hozzá kell szokniuk. Erre utal, hogy a decentralizációs lépéseket, a különböző hatáskörök leosztását nagyon sokszor válságok kísérték helyi szinten" - mutatott rá Korodi Attila. A Szövetség képviselői nem értenek egyet azzal, hogy a magyar elit nem foglalkozott az autonómia gazdasági összetevőivel. Ez legfeljebb a magyar elit egy részére igaz - vélte Demeter János. Szerinte az RMDSZ nagyon komolyan dolgozott azon, hogy a Székelyföld behozza a bukaresti hatóságok által tudatosan kovácsolt hátrányt. „Ma már Kovászna megyét nem kell eltartania a központi költségvetésnek, de tudni kell azt, hogy valahol a határon áll. Hargita megye egy picit még a támogatottak listájához tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fölött van. Nem véletlenül van így, valakik kőkeményen dolgoztak ezért" - hangsúlyozta Demeter. Korodi Attila szerint ugyanakkor az Akadémiai Társaság elemzése figyelmen kívül hagyott több alapvető körülményt. Lehet például, hogy a székelyföldi megyék bevételei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdálkodással javítható a helyzet. A másik, ezzel összefüggő kérdés a hatásköröké. Ezek tisztázásának hiányában az önkormányzatok képtelenek elkölteni - vagy ésszerűen felhasználni - a rendelkezésükre álló összegeket. Jó példa erre a napokban megjelent hír, miszerint Kovászna megye tizenöt millió lejt költhetne el nem célirányos alapokból, viszont az önkormányzatok nem nyújtottak be igénylést, mert - Demeter János elmondása szerint - a települések elöljárói évek óta arról panaszkodnak, hogy nem tudják elkölteni pénzüket. Korodi Attila úgy véli, ebben a rossz tervezés is szerepet játszhat, hiszen a közbeszerzési szabályok miatt a polgármesterek akkor sem tudnák elkölteni két hónap alatt a kapott pénzt, ha egyébként kész projektjük lenne. Korodi Attila furcsállja, hogy a SAR pontosan akkor kezdi hiányolni a gazdasági tervezést, amikor az RMDSZ készül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozására. Ez az első nagyobb konkrét lépés az autonómia felé - hangsúlyozta az államtitkár. A társulás egyik fő célja ugyanis a székelyföldi megyék fejlesztési stratégiájának kidolgozása. A konkrét kérdések tisztázása, a Székelyföld fejlesztési stratégiáinak kidolgozása még nem jelenti az önrendelkezés megvalósulását. „Az autonómia dolgait az autonómiában érdekelt kisebbségnek kell kitárgyalnia az ország kormányával. Márpedig egy sebezhető tárgyalópartner nem jó tárgyalópartner. Ezért nem tudunk örülni az MPSZ próbálkozásainak" - véli Demeter János. A Kovászna megyei tanácselnök ugyanakkor úgy véli, az utóbbi néhány hét fejleményei után „ez a sebezhetőség egyértelműen csökken". Demeter arra utalt, hogy az RMDSZ elnöke rendre találkozott a Székely Nemzeti Tanács, illetve a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel. Mindkét találkozót követően a felek hangoztatták, hogy mindenben valószínűleg ezentúl sem fognak egyetérteni, viszont a legfontosabb kérdésekben - beleértve az autonómiát is - nemzeti konszenzust akarnak kialakítani. „Csak üdvözölni tudom ezt a felelősségteljes párbeszédet - mondta Demeter János. Úgy vélte, az erdélyi magyar szervezetek értelemszerűen rádöbbentek, hogy „a külön út nem járható". Korodi Attila egyébként a román társadalom pozitív fejlődésének jeleként értékelte a SAR elemzését, bár az vitatja a székelyföldi autonómia létjogosultságát. „Számomra mindenképpen pozitívum, hogy a SAR elemzése új megközelítésben tárgyalja az autonómia kérdéskörét. Nem a jól ismert kliséket szajkózza, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, vagy a székelyek enklávét akarnak létrehozni" - mutatott rá Korodi. Szőcs Levente

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.