A minisztérium ugyanakkor kiemeli: jövőre a csökkenő büdzsé ellenére nagyobb összeget különítenek el az oktatási célú társulások ösztönzésére. A társulásokkal – vagyis több falusi iskola összevonásával – szerintük elérhető lenne, hogy a csökkenő gyerekszám ellenére se kelljen bezárni egyetlen kistelepülési iskolát sem.

Átalakul az iskolák finanszírozásának módja is: bevezetik a közoktatási teljesítménymutatót, amelynek alapján a tárca tervei szerint egységesen számolják majd ki minden intézményben, hogy egy adott feladat elvégzése mennyibe kerül. A teljesítménymutató alkalmazásával járó legfontosabb változás az lesz, hogy jövő szeptembertől nem a tényleges tanulói létszám, hanem a tárca által meghatározott átlaglétszám alapján fizetik ki a támogatást az iskoláknak, és az összeg kiszámítása során figyelembe veszik a tanárok óraszámát is. Számítások szerint ez azt jelenti majd, hogy 4500 általános iskolai és 500 középiskolai osztályt kell megszüntetni, ami 100 ezer diákot érintene. Az új rendszerben az iskoláknak nem éri meg a minisztérium által megszabott átlagnál kisebb létszámú osztályokat működtetni, így több tanárt alkalmazni. Nagyobb csoportok létrehozásához tömeges összevonásokra lesz szükség, hiszen ma egy általános iskolai osztályba átlagosan 19-20 gyerek jár, míg a tárca alsó tagozaton 22, felsőben 23 fős csoportokat tart kívánatosnak.

Emlékezetes: tavaly novemberben a szakmai szervezetek és az ellenzék heves tiltakozása ellenére még Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási minisztersége idején szavazták meg a szocialisták és a szabad demokraták azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tette, hogy egyik évről a másikra csökkenjen a közoktatás állami támogatása. Az érvényes jogszabályok értelmében erre nem lett volna lehetőség, ugyanis a közoktatási törvény szerint egyik évről a másikra nem csökkenhet a normatívák összege. A helyzetet úgy oldották meg, hogy kivették a közoktatási törvényből azt a passzust, amely garantálta a támogatások évről évre történő növekedését, de legalábbis szinten tartását. Így utólag legalizálták a 2006-os jogsértő költségvetési javaslatot, amely több mint 25 milliárd forintot vont ki a közoktatásból. A 2006-os büdzsé több mint 25 milliárd forinttal csökkentette a közoktatási állami támogatások összegét. A 2007-es újbóli csökkentés tehát azt jelenti, hogy jövőre már 36 milliárd forinttal fordítanak kevesebb pénzt a közoktatásra, mint két évvel ezelőtt.

A közoktatási intézményeket sújtó forrásmegvonás ismeretében meglepő, hogy összességében nő az Oktatási és Kulturális Minisztérium rendelkezésére bocsátott állami pénz összege. Az immár Hiller István (MSZP) által irányított tárca jövőre az idei 397,5 milliárd forint helyett 402 milliárd forintból gazdálkodhat, ám ez a valamivel több mint egyszázalékos emelkedés is messze elmarad a várható infláció mértékétől. A felsőoktatás kerete 18 milliárd forinttal nő. A hallgatói juttatások ugyanakkor nem emelkednek, amit azzal indokolnak, hogy szeptemberben növelték a hallgatói normatíva, a jegyzettámogatás és a kollégiumi támogatás összegét.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés