Maros megyében 32, Hargita megyében 60, Kovászna megyében 37 és Brassó megyében 4 önkormányzatnak küldték el az egyesület megalakításával kapcsolatos dokumentációt, amelynek alapján a helyi tanácsok legtöbb három héten belül meg kell hozzák a csatlakozásról szóló döntésüket. Valamennyi településen november 24-e előtt a helyi tanács elé terjesztik az egyesületben való részvétel javaslatát. Demeter szerint még nem hoztak döntést arról, hogy a megyei önkormányzatok is csatlakozzanak-e a szövetséghez. Mint elmondta, már több településen meg is szavazták a csatlakozást. A csatlakozásról szóló határozatot elsőként a Maros megyei Magyaró önkormányzata szavazta meg, de már Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy is feliratkozott a sorba. Az alapszabály-tervezet szerint a szövetséget egy kilenctagú vezetőtanács fogja irányítani, melyben Maros, Hargita és Kovászna megyei három-három képviselőt küld. A vezetőtanács élén az elnök és két alelnök áll. Az elnöki tisztséget rotációs alapon tölti be a három megye jelöltje. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását azzal a szándékkal kezdeményezték, hogy ez dolgozza ki a Székelyföld egységes gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját, szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását, és aktívan vegyen részt a romániai közigazgatás decentralizálásában. Krónika  Csapó elutasította az ÁB felkérését  Erdély Ma,2006.11.02 A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága (ÁB) szombaton dönt a rendkívüli tisztújító és házszabály-módosító küldöttgyűlés összehívásának az időpontjáról – tudta meg a Krónika Ferencz Csabától, az SZNT szóvivőjétől. Mint ismeretes, a közfelkiáltással az SZNT elnökévé megválasztott Csapó I. József másodszor mondott le tisztéről, ezúttal anélkül, hogy gesztusát megindokolta volna. Tekintettel arra, hogy a leköszönő elnök, Csapó I. József nem tett eleget az ÁB azon kérésének, hogy az új elnök megválasztásáig ideiglenesen lássa el a tisztségével járó ügyviteli teendőket, és hatáskörének megfelelően hívja össze a küldöttgyűlést, az ÁB kénytelen maga indítványozni ezt. Ferencz Csaba elmondta: Csapó I. József körlevélben tájékoztatta őket arról, hogy nem kíván eleget tenni az ÁB felkérésének, és elvi okokra hivatkozva indokolta meg gesztusát. Ezzel kapcsolatban az SZNT szóvivője nem volt hajlandó részleteket elárulni, ugyanis szerinte erről egyedül Csapó I. József illetékes beszámolni a közvéleménynek. Az SZNT képviselője reméli, hogy legkésőbb két héten belül sikerül megtartani a rendkívüli küldöttgyűlést, és új elnököt választani. Addig valószínűleg az ÁB fogja ellátni az ügyviteli teendőket, ugyanis Tulit Attila alelnök nem kívánt élni ezzel a feladattal. Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20061102#E14E27

Minden bizonnyal sokan gondolják úgy a Székelyföldön, érzékeny veszteség érte az autonómia iránt elkötelezetteket azzal, hogy távozott a Székely Nemzeti Tanács éléről Csapó József. A most is gyakorta szenátorként emlegetett politikusra ugyanis sokan afféle bálványként tekintettek. Azt érezték, soraikban senki nem ismeri úgy az autonómiavitákban idézhető nemzetközi dokumentumokat, senki nem rendelkezik azzal a törvényalkotási gyakorlattal, tárgyalási tapasztalattal, nyelvtudással, társadalmi pozícióval, amelyet Csapó állíthatott az autonómia ügye mellé. A társadalmi pozícióba pedig azt is beleszámították, hogy a nyugdíjas szenátornak nem voltak kötöttségei, anyagi nehézségei. Nem másodállásban, hanem teljes emberként foglalkozhatott a nemzeti tanács ügyeivel. Megannyi tényező táplálhatja tehát az érzést, hogy váratlan és magyarázat nélkül hagyott távozásával betölthetetlen űrt hagy maga után a szenátor-elnök. Azoknak azonban, akik elkeseredésükben a begubózást, a lemondást választanák, azt is tudatosítaniuk kell: nem viszi elébb a székelyföldi autonómia ügyét, ha istencsapásként élik meg a történteket. Ha valós a székelyföldi autonómiaigény, nem lehet egyetlen személyre szabott a feladat. Mi több, Csapó távozása lehetőségeket is kínál. Már csak azért is, mert a szenátor nemcsak tudását, energiáját hozta magával a politikai küzdelembe, hanem sértődékenységét, merevségét, tévhiteit is. Érdemei is, de felelősségei is voltak. Nem tudta például egyben tartani, az induláskor még egységes csapatot; nem sikerült szinten tartania a kezdeti lelkesedést. Olyanokat is elriasztott, akik partnerei lehettek volna. De még talán ennél is fontosabb, hogy retorikája a múltba gyökerezett. Nem találta meg azt a hangot, amelyen a számítógép előtt ülő, kólát szürcsölő fiatalokhoz is szólni lehet. Nem tudta a jövőhöz, a modernizmus kihívásaihoz igazítani az autonómia ideálját. Megjelenítésében a cél egy kicsit maradinak, elavultnak tűnt. Csapó József majdani utódja számára a szétszéledt nyáj összegyűjtésén túl a modern autonómiadiskurzus kialakítása lesz a legnagyobb kihívás. Gazda Árpád, Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés