2006.10.27. www.fuggetlenseg.hu

Összecsapások Budapesten

Tüntetők és a rendőrség csapott össze október 23-án Budapesten az ország szovjet megszállásának 50. évfordulóján.

Nick Thorpe, a BBC tudósítója taglalja a tiltakozások mögött meghúzódó indítékokat, és hogy ez milyen következményekkel járhat az ország életében.

 Kik a tüntetők?

 Vegyes összetételű csoport, javarészt a politikai jobboldalhoz tartozó diákok, orvosok, fogorvosok és üzletemberek – a „tiszteletre méltó” középosztály – azonban megtalálható köztük a radikális jobboldalhoz tartozó személyek is.

A miniszterelnök ellen folyik a tüntetés.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 26-án egy szűk körben elmondott beszédével - amely szeptember 17-én került nyilvánosságra – megsértette az országot, amelyből kiderült, hogy a hazudott annak érdekében, hogy ismét megnyerje a választásokat.

Valószínűleg a tiltakozók többsége, az áprilisi választásokon Magyarország legnagyobb konzervatív pártjára, a Fideszre adta le szavazatát, azonban a radikálisabb szavazók inkább a két szélsőjobboldali pártot a MIÉP-et és a Jobbikot támogatta, amelyik közül egyik sem kapott annyi szavazatot, amely az Országgyűlésbe való bejutásukhoz elegendő lett volna.

A tüntetők között megtalálhatók a globalizmussal szembenálló környezetvédők is. A tüntetők közé vegyült provokátorok mindent elkövetnek a folyamatos erőszakos cselekedetek szításával a megmozdulások lejáratásra.

 Mi ellen tiltakoznak?

 Legelőszőr is Gyurcsány személye, és ezzel együtt a hatalmon lévő szocialista-liberális kormány és annak gazdaságpolitikája ellen. Jóval a kiszivárogtatott beszéd előtt, felháborodást váltott ki, hogy Gyurcsány, az egykori KISZ-vezető irányítja az országot az 1956-os szovjetellenes forradalom évfordulóján. Ez a miniszterelnök saját kijelentéséből fakad, amely szerint: „Hazudtunk reggel és éjjel azért, hogy ismét megnyerjük a választásokat.”

Ezért a tüntetők azt állítják, hogy a választási győzelem, csaláson alapul. Ennek alapján az ellenzék vezére Orbán Viktor kijelentette, hogy: ’’a jelenlegi kormány jogszerű, mégis törvénytelen.”

 Vannak gazdasági okai a tüntetésnek?

 Igen, és úgy tűnik, hogy egyre növekvőbb szerepet képviselnek.

A tiltakozások a ’’hazug miniszterelnök” elleni spontán haraggal kezdődtek, amelynek elsődleges célja a miniszterelnök és kormányának menesztése volt.

A kormány az elmúlt hónap folyamán olyan takarékossági programot hirdetett meg, amit a jelenlegi miniszterelnök a választások előtt elhallgatott azért, hogy ismét újraválasszák. Ez magában foglalja az adóemelést - amelyikbe beletartozik a vagyonadó is – a vizitdíj, a tandíj bevezetése, a gázár nagyarányú növekedése és más megszorító intézkedések, amelyeknek fő célja Magyarország költségvetési hiányának enyhítése, amelyik ebben az évben eléri a GDP 10% -át. Ezt szeretnék 3%-ra visszaszorítani 2009-ig. Ez a takarékossági csomag előrejelzések szerint a magyar átlagos munkavállalóknak akár egy havi bérébe is kerülhet. Ezért az elkövetkezendő tél folyamán a tiltakozás inkább szociális és gazdasági lesz, mint politikai indíttatású.

 Miért nem mond le a miniszterelnök?

 A miniszterelnököt még a saját pártján belül is magányos, karrierista kívülállónak tekintik, aki 2004 nyarán puccs által került hatalomra. Egy valamiben azonban azonos elődjével, Medgyessy Péterrel. Mindketten milliárdosok.

A Szocialista Párton belül is sokan idegenkednek tőle, mivel sokuk szerint politikája túlságosan is piacpárti. Azonban elviselik egészen addig, amíg választásokat nyer a számukra. Éppen azért nem adta be lemondását, mivel elhiteti önmagával, hogy ő az egyetlen személy, aki egyedül képes keresztülvinni a gazdasági csomagot, és maga mögött érzi a szocialisták többségének, és a Szabad Demokraták Szövetségének támogatását.

Amennyiben ez a támogatás gyengülne, nagy valószínűséggel lemondana. Az ellenzékben lévő Fidesznek pontosan az a fő stratégiája, hogy nyomást gyakoroljon Gyurcsány pártjára, hogy megvonja tőle a további bizalmat.

 Van összefüggés a mostani tüntetések és 1956 között?  

 A tüntetésekben részt vevők véleménye szerint, mindenképpen. Ennek indoklására több magyarázatot is adnak. Az egyik ezek közül, hogy a jelenlegi MSZP, az 1956-os forradalmat novemberben leverő MSZMP utódpártja, amelynek központja most is a Köztársaság téren található, és ahonnan most is irányítják az eseményeket. Állítják, hogy az 1989-ben lezajlott békés forradalom nem volt elég erős ahhoz, hogy a magyarok végleg leszámoljanak a múltjukkal, és hivatalaikból elmozdítsák a múlt rendszer embereit. A miniszterelnök és támogatói szerint, a jelenlegi helyzetnek semmilyen kapcsolata sincs 1956-tal, és a tüntetők nacionalista bűnözők. Érveik alátámasztásaként hangsúlyozzák, hogy az áprilisi parlamenti választásokon kivívott tiszta szocialista-liberális győzelem demokratikus megbízást adott számukra a négy évig tartó kormányzásra. Szintén kihangsúlyozzák az MSZMP-től való különbségüket azzal, hogy elkötelezettséget mutatnak a szociáldemokrácia, és a demokratikus értékek iránt. Amennyiben ebből a szemszögből nézzük a dolgokat, akkor a szocialisták belső működése megfelel a magyarországi feltételeknek.

 Milyen hatással van mindez Magyarországra, és az EU-ban betöltött szerepére?

 A helyzet nem kedvező. Az EU nagy része óvatosan fogadta a Gyurcsány-csomagot, mivel ez volt az egyetlen, amelyik elé került.

Semmi kétség, hogy az EU vezetői határozottan bíznának a magyar demokrácia biztonságában, amennyiben Gyurcsány lemondott volna a nyilvánosságra került beszédét követő napon, és készek lennének megvitatni egy másik szocialista miniszterelnök által megfogalmazott takarékossági csomagot, vagy más alternatív javaslatot.

A Fidesz gyökeresen más csomagra tett javaslatot, amelyik nem az adók emelésén, hanem azok radikális csökkentésére alapul.

Jelenleg patthelyzet alakult ki.

Gyurcsány közölte, hogy nem hajlandó távozni, a tüntetők pedig kijelentették, hogy mindaddig az utcákon maradnak, amíg ez be nem következik.

 Nick Thorpe /BBC/

Fordította: Schmidt

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés